Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint virágzó parlagfüvet még csak elvétve találtak Békés, Hajdú-Bihar, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. A növény tömeges pollenszórása várhatóan augusztus első napjaiban kezdődik, ekkor már országszerte tüneteket okozhat virágpora, a szezon erősségét azonban nagyban befolyásolja az augusztusi és szeptemberi időjárás. A szezon tetőzése az előző évek tapasztalatai alapján augusztus végén, szeptember elején várható.
A tömeges virágzás során a tartós, esős időszakok visszavethetik a pollenterhelést, azonban a záporok, zivatarok csak rövid időre tisztítják meg a levegőt. A tartósan meleg időjárás a homokos talajon lévő növények fejlődését károsítja. Az allergiás tünetek erősségének mérséklése érdekében azt javasolják, hogy a parlagfűre érzékenyek mielőbb kezdjék meg a gyógyszeres kezelést.
A parlagfűpollen-riasztási rendszer (PPRR+) térképes előrejelzése idén is segíti az allergiásokat. A térképes előrejelzés elérhető a polleninformaciok.nnk.gov.hu weboldalon.
(Forrás: Galenus)
A vitaminok és étrendkiegészítők célzott alkalmazása segíthet pótolni azokat a tápanyagokat, melyekből étrendünk nem biztosít elegendőt — különösen a téli időszakban, stresszes életmódban, vagy, ha keveset tartózkodunk a szabadban. A következő ABC lista áttekintést ad a legfontosabb mikrotápanyagokról, szerepükről, forrásaikról és arról, mikor érdemes étrendkiegészítő formájában gondoskodni róluk.
Ahogy a hőmérő higanyszála csökken, a hideg levegő nemcsak a bőrünkre és az ízületeinkre hat, hanem az immunrendszerünkre is. A téli időszakban sokan tapasztalják, hogy gyakrabban kapnak el náthát, torokfájást vagy influenzaszerű megbetegedéseket. Szerencsére a tudományos kutatások alapján számos módszer létezik arra, hogy a szervezet természetes védelmét erősítsük és csökkentsük a betegségek kockázatát.
A téli hónapokban a hideg idő és a változó életmód komoly hatással lehet a szív‑ és érrendszerre. A hőmérséklet csökkenése, a kevesebb mozgás, a vitaminhiány és a stresszes ünnepi időszak együttesen növelheti a szív- és érrendszeri események, például a szívinfarktus vagy a magas vérnyomás kockázatát. Szerencsére tudományosan alátámasztott módszerekkel csökkenthetjük a veszélyt.
