Ha a kézfertőtlenítő-folyadék párologni kezd, elég egy szikra is ahhoz, hogy begyulladjon a gőz. Ezért arra kérte a lakosságot, hogy semmiképpen se hagyják az alkohol tartalmú kézfertőtlenítőket az autóban a nyári melegben. Miután leparkoltak, vigyék magukkal a folyadékot, vagy használjanak fertőtlenítő kendőt az autóban – tanácsolta.
Az alkohol, a kézfertőtlenítők hatóanyaga gyúlékony folyadék, már 20 Celsius-fok környékén elkezd párologni, és a folyamat a hőmérséklet emelkedésével felerősödik.
A gépkocsi zárt légtérében feldúsulhat az alkoholgőz és elég egyetlen, úgynevezett statikus elektromosságból származó szikra is ahhoz, hogy begyulladjon. Azt írták: elég, ha valaki beszáll az autóba és a ruhája az üléshuzathoz dörzsölődik, az autóban hagyott kézfertőtlenítőből kiszabadult és a magas hőmérséklet miatt feldúsult alkoholgőz lángra kaphat, de az autó rejtett elektromos zárlata is beindíthatja a gyulladást.
Fontosnak nevezték, hogy mindenki figyeljen a gyártó által a flakonon elhelyezett veszélyjelre és pontosan tartsa be a tárolásra vonatkozó szabályokat. A fokozottan tűzveszélyes, magas alkoholtartalmú kézfertőtlenítő szereket jól szellőző helyen kell tárolni, 0-35 Celsius-fok közötti hőmérsékleten, tehát nem szabad nyáron a zárt gépjárműben hagyni, ahol nem szellőzik a belső tér és a hőmérséklet akár 50 Celsius-fokig is emelkedhet – fogalmaztak.
(PatikaMagazin)
A vitaminok és étrendkiegészítők célzott alkalmazása segíthet pótolni azokat a tápanyagokat, melyekből étrendünk nem biztosít elegendőt — különösen a téli időszakban, stresszes életmódban, vagy, ha keveset tartózkodunk a szabadban. A következő ABC lista áttekintést ad a legfontosabb mikrotápanyagokról, szerepükről, forrásaikról és arról, mikor érdemes étrendkiegészítő formájában gondoskodni róluk.
Ahogy a hőmérő higanyszála csökken, a hideg levegő nemcsak a bőrünkre és az ízületeinkre hat, hanem az immunrendszerünkre is. A téli időszakban sokan tapasztalják, hogy gyakrabban kapnak el náthát, torokfájást vagy influenzaszerű megbetegedéseket. Szerencsére a tudományos kutatások alapján számos módszer létezik arra, hogy a szervezet természetes védelmét erősítsük és csökkentsük a betegségek kockázatát.
A téli hónapokban a hideg idő és a változó életmód komoly hatással lehet a szív‑ és érrendszerre. A hőmérséklet csökkenése, a kevesebb mozgás, a vitaminhiány és a stresszes ünnepi időszak együttesen növelheti a szív- és érrendszeri események, például a szívinfarktus vagy a magas vérnyomás kockázatát. Szerencsére tudományosan alátámasztott módszerekkel csökkenthetjük a veszélyt.
