A propolisz ragacsos, gyantaszerű, barnás színű, édeskés illatú anyag, amit a méhek állítanak elő azért, hogy megvédjék a kaptárat a baktériumok és a kórokozók ellen. Az alapanyagot a fák rügyein és a fiatal ágakon lévő gyanta adja. A legfőbb forrás a fekete nyár rügypikkelyein lévő bevonat, de a tölgyfáról, a napraforgóról, az égerfáról és a fenyőről is gyűjtenek a méhek enyvszerű bevonatot.
A gyantát a méhek emésztőfolyadékkal keverik össze – így jön létre a propolisz. E folyadékban olyan enzimek találhatók, melyek ki tudják oldani a növényi gyantából a gyógyhatású anyagokat. A propolisz több, mint 130 hatóanyagot tartalmaz: fő hatóanyagai a fiavonok és a flavonoidok, szerves savak és illóolajok, de vannak benne ásványi anyagok és nyomelemek is (kalcium, vas, réz, nikkel, cink, szilícium, kobalt, titán, vadium.)
A dolgozók nemcsak a nektárgyűjtő főszezonban, hanem azon túl is gyűjtik a gyantát (és állítják elő a propoliszt), amikor az utódokat táplálják. Általában dél körül indulnak útnak a gyantáért, mivel az a nap legmelegebb időszaka, s ilyenkor a legfolyékonyabb ez az anyag. A méhek a propolisszal tömik be a kaptár réseit, hogy hermetikusan lezárják, mivel a kaptárban magas a páratartalom, a hőmérséklet 35 fok körüli, s ez ideális környezetet jelent a kórokozóknak a szaporodásra, és a kaptár megfertőzésére.
A propolisz a kaptár fertőtlenítésére is szolgál: a belső falakra felkenik, s az új lépeket is így kezelik (sterilizálják). Ha a kaptárba téved egy rovar, akkor ezzel az anyaggal vonják be, hogy bomlás során ne fertőzze meg a kaptárat.
A méhészek – ebből adódóan – úgy tudnak propoliszt gyűjteni, hogy egy lyukacsos lemezt, úgynevezett propoliszrácsot tesznek a kaptárba, s ezt fedik be a méhek propolisszal.
A propolisz antibiotikus hatását már régóta vizsgálják, és már az ’50-es években bebizonyosodott hatékonysága a baktériumok, gombák és vírusok ellen. A legintenzívebben talán egy dán kutató, Kari Lund Augaard foglalkozott e témával, aki több,mint 16.000 emberen végzett kutatást.
A cikk folytatása elolvasható az alábbi linkre kattintva:
https://fmc.hu/2021/03/02/biokerteszet-vedekezz-propolisszal-a-legzoszervi-megbetegedesek-ellen-is/
A vitaminok és étrendkiegészítők célzott alkalmazása segíthet pótolni azokat a tápanyagokat, melyekből étrendünk nem biztosít elegendőt — különösen a téli időszakban, stresszes életmódban, vagy, ha keveset tartózkodunk a szabadban. A következő ABC lista áttekintést ad a legfontosabb mikrotápanyagokról, szerepükről, forrásaikról és arról, mikor érdemes étrendkiegészítő formájában gondoskodni róluk.
Ahogy a hőmérő higanyszála csökken, a hideg levegő nemcsak a bőrünkre és az ízületeinkre hat, hanem az immunrendszerünkre is. A téli időszakban sokan tapasztalják, hogy gyakrabban kapnak el náthát, torokfájást vagy influenzaszerű megbetegedéseket. Szerencsére a tudományos kutatások alapján számos módszer létezik arra, hogy a szervezet természetes védelmét erősítsük és csökkentsük a betegségek kockázatát.
A téli hónapokban a hideg idő és a változó életmód komoly hatással lehet a szív‑ és érrendszerre. A hőmérséklet csökkenése, a kevesebb mozgás, a vitaminhiány és a stresszes ünnepi időszak együttesen növelheti a szív- és érrendszeri események, például a szívinfarktus vagy a magas vérnyomás kockázatát. Szerencsére tudományosan alátámasztott módszerekkel csökkenthetjük a veszélyt.
