Ha megnézzük az áruházakban kapható élelmiszerek csomagolását, akkor minden valószínűség szerint találunk rajtuk néhány „E” betűt. Ezek az Európai Unióban engedélyezett egyes élelmiszer-adalékok kódjai, melyeket köteles a gyártó feltüntetni. Ezektől az adalékoktól lesz – elméletileg – tartósabb, ízletesebb, tetszetősebb kinézetű az előállított termék.
Az élelmiszer-adalékok lehetnek tartósítószerek, technológiai segédanyagok, hozzáadott tápanyagok, antioxidánsok, természetes / természetes forrású / mesterséges színezékek, természetes / természetazonos / mesterséges aromák stb.
Az E-számokat tartalmazó kódrendszerre azért van szükség, hogy a nyelvi különbségeket kiküszöbölve, egyértelműen jelölni lehessen, hogy az adott élelmiszer mit tartalmaz. Így nem kell több nyelven is feltüntetni a listát. – Ez jó a gyártónak (mert kevés információt kell elhelyeznie az amúgy is véges, kisméretű címkén) és a fogyasztónak is (mert egyszerűbben tud külföldön vásárolni – amennyiben tudatosan vásárol és figyeli az összetevőket).
Vannak olyan összetevők, amelyek allergiás reakciókat válthatnak ki. Ezt a szaknyelvben „additív allergiának” nevezik. Előfordulhat, hogy egy-egy összetevő külön-külön ártalmatlan, ám együttes hatásuk akár életveszélyes is lehet.
Az allergiás tünet jelentkezhet a felsőtesten, vagy a száj környékén bőrpír, csalánkiütés formájában, de anafilaxiás sokk is bekövetkezhet, mely során az egész testet csalánkiütés borítja be, a gége megduzzad, a légzés nehezítetté válik, felgyorsul a szívverés, csökken a vérnyomás, ájulás, eszméletvesztés is kialakulhat. (Igaz, ez ritkán fordul elő.)
A legtöbb probléma általában a tartósítószerekkel van. Ide soroljuk a nátrium glutamátot, a nátrium benzoátot, a szorbinsavat, a szalicileket, és az ízfokozókat.
Az E211-es számmal jelölt nátrium-benzoátot kémiai úton benzoesavból szintetizálják. Élelmiszerek tartósítására használják: nem öli meg a baktériumokat és a gombákat, hanem „csupán” gátolja szaporodásukat.
A gyümölcsökben (ananászban, narancsban, eperben, málnában, szőlőben, citromban, ribizliben, grapefruitban), a mézben, a tejtermékekben is megtalálható természetes alkotóelemként, ám tartósítószerként adagolva már lehetnek mellékhatásai: főként szalicilsavra és annak származékaira allergiás embereknél, valamint asztmásoknál.
A cikk folytatása elolvasható az alábbi linkre kattintva:
https://fmc.hu/2019/03/05/tudod-melyik-eteladalekok-okozhatnak-allergiat/
A szemviszketés és könnyezés mögött leggyakrabban allergia áll (különösen szezonban), de okozhatja száraz szem, irritáció (szél, füst, képernyő), ritkábban fertőzés is. Azért fontos jól “belőni” az okot, mert más segít igazán: allergiánál célzott antiallergiás csepp, száraz szemnél műkönny, fertőzés gyanújánál pedig orvosi vizsgálat.
Gyerekeknél az allergia sokféle formában jelentkezhet: van, amikor „csak” elhúzódó orrfolyás és tüsszögés, máskor visszatérő szemviszketés, bőrkiütés vagy köhögés. A nehézség az, hogy a tünetek könnyen összekeverhetők megfázással vagy irritációval – viszont a jó hír, hogy néhány jel alapján elég jól lehet gyanakodni, és időben lépni.
A HPV (humán papillomavírus) nagyon gyakori fertőzés: sokan úgy is átesnek rajta, hogy nem is tudnak róla. A legtöbb esetben az immunrendszer néhány hónap–1-2 év alatt „eltakarítja” a vírust, ugyanakkor ha egy magas kockázatú HPV-típus tartósan megmarad, hosszabb idő alatt rákmegelőző állapotot, majd bizonyos esetekben daganatot is okozhat.
