Szellemileg frissnek maradni, jó memóriával, tanulási képességgel rendelkezni az évek múlásával is lehetséges. Azzal a feltétellel, hogy „karbantartjuk” az agyunkat, és ugyanúgy törődünk megfelelő működésével, mint fizikai erőnlétünkkel. Íme 6 hasznos tanács ahhoz, hogy megtudjuk, mit tegyünk, milyen életmódot folytassunk elménk jó formában tartása érdekében.
A családi, rokoni kapcsolatok fenntartása, a szociális élet erősítése (vendégségbe, kirándulni járni, baráti találkozókon részt venni stb.) összefüggésben van az agyi információk feldolgozásának gyorsaságával, a jobb memóriával és a (a térben való tájékozódáshoz szükséges) téri-vizuális képességekkel, melyek megfelelő szinten tartása egyre fontosabb a kor előrehaladtával. Erre a megállapításra jutottak többek közt 2017-ben egy írországi tanulmány szerzői, miután 39 kutatási munka eredményét összegezték a témában.
Kimutatták azt is, hogy pl. a nevetés vagy a közös ünneplés családtagokkal, barátokkal stimulálja az agyműködést, így megakadályozva a szellemi hanyatlást. Ezzel szemben a magányosság elősegíti a kognitív funkciók (a gondolkodási és az értelmi képességek összességének) romlását. 11 év után 31%-os rosszabbodást tárt fel egy 2020-ban megjelent francia-amerikai tanulmány, mely 14410 50 év feletti személyen végzett vizsgálódások alapján készült.
Számos tanulmány rámutat továbbá, hogy az olyan, a kognitív funkciókat is stimuláló, kedvelt szabadidős tevékenységek, mint az utazás, barkácsolás, kertészkedés vagy akár egy koncertlátogatás szintén a szellemi frissesség megőrzésének előmozdítói. Így az egyik angol szaklapban, 2018-ban megjelent írás, mely 3400, 50 év fölötti felnőtt körében 10 éven át végzett kutatásokon alapult, azt az eredményt hozta, hogy a rendszeres színházba vagy koncertre járás jó agyi kapacitásokat segít elő.
Ezen hobbik/szabadidős tevékenységek, miközben kilépünk megszokott szféránkból, pl. mozgósítják a felkészültséget, szakértelmet (know-how), megkövetelik az események tervezését vagy az információszerzést. Amellett ezek a feladatok ösztönzik új idegi kapcsolatok kialakítását.
Olvasni, nyelvet tanulni vagy új szakterületre lépni, pl. fényképészetet, festést, rajzolást tanulni… Mindezek a tevékenységek új neurális kapcsolatokat hoznak létre, az agy rugalmasságának köszönhetően, ami a megélt tapasztalatok alapján átformálja az idegi hálózatot. Az új idegi kapcsolatok kialakulása pedig lehetővé teszi a neurális veszteségek kompenzálását és értelmi funkcióink megfelelő szinten tartását.
Ezzel szemben az intellektuális passzivitás gyorsítja a kognitív öregedést. Egy 2019-ben megjelent tanulmány eredménye szerint, melynek szerzői 3660 50 év fölötti, napi több, mint 3 és félórát televíziót néző személyen végeztek megfigyeléseket, a szavak megtanulását és felidézését lehetővé tevő verbális memória romlását tapasztalták a vizsgálatot követő hat éven át.
A helyes életmód, az egészséges táplálkozás, a rendszeres fizikai aktivitás, a dohányzás- és alkoholmentes élet védi az agyunkat, elősegíti annak egyenletesen jó működését. Ami a táplálkozást illeti, egyes diéták is hatékonynak bizonyulhatnak a kognitív hanyatlás kockázatának csökkentésére Ilyen pl. a mediterrán diéta, melynek elnevezése az angol mozaikszó, DASH (Dietary Approaches to Stop Hypertension), azaz étrend a magas vérnyomás csökkentése, illetve kialakulásának megállítása érdekében.
Márpedig a hipertónia a kognitív hanyatlás egyik kockázati tényezője. Ez a diéta a friss zöldséget-gyümölcsöt, különösen a leveles zöldségeket (saláta, spenót..) és a káliumban gazdag piros bogyós gyümölcsöket, olajos magvakat, növényi olajokat kiemelten részesíti előnyben, számos más előírása mellett.
Egy 2016-os, amerikai tanulmányból kiderült, mely 4600 65 éven felüli személy, 4 éven át tartó vizsgálatán alapult, hogy az optimista kísérleti alanyok átlagosan 30%-kal kevesebbszer szenvedtek kognitív zavarban. Ez a lelkiállapot ugyanis csökkenti a gyulladásos molekulák (interleukin-6, reaktív C fehérje) szekrécióját, amelyről ismert, hogy a kognitív károsodás fokozott kockázatával jár.
Jó hír, hogy az optimizmuson is lehet dolgozni! Ennek keretében hasznos tanácsok: nem szabad negatív érzelmeknek kitenni magunkat, hanem meg kell próbálni a dolgokat perspektívába helyezni. Hagyjuk abba a múlt újragondolását, és helyezzük előtérbe a jelen pozitív megélését. Ne tűzzünk ki irreális célokat azok könynebb megvalósíthatósága érdekében, azután javítsunk önértékelésünkön, és ne hasonlítgassuk magunkat folyamatosan másokhoz…
Az agyi kapacitás jobban megőrizhető az évek múlásával az aktívabb szexuális élet folytatása révén. Egy 2019-ben megjelent angol tanulmány olyan felmérést összegez, melynek során 70, 50-83 év közötti személyt kérdeztek meg szexuális együttléteik gyakoriságáról. Az eredmény: a heti egyszeri alkalmat megjelölőknél a verbális fluencia (szógördülékenység) és a téri-vizuális képesség jelentősen jobb volt, mint akik havi egyszeri alkalmat írtak, vagy negatív választ adtak. Általában véve a kielégítő szexuális élet növeli a társadalmi szerepvállalást és a fizikai aktivitást is. Márpedig ez a két tényező szintén előmozdítja a jó kognitív funkciók fenntartását.
– Keresztrejtvény-fejtés (ha szeretjük) vagy Sudoku játék: az agy bal féltekét dolgoztatja meg, mely felelős többek közt a logikus gondolkodásért, a nyelvi képességekért, a részletekre való figyelésért, a stratégiai tervezésért...
– Társasjátékok: stimulálják az agyat, és alkalmat adnak hozzátartozókkal vagy a barátokkal való eszmecserékre, beszélgetésekre, ami szintén a kognitív hanyatlás egyik ellenszere.
– Jóga vagy meditáció gyakorlása: csökkenti az agyra károsan ható, krónikus stresszt. Egy amerikai tanulmány szerint pl. 50 éves korban a meditációért rajongók agya hét évvel fiatalabbnak tűnik…
Forrás: Galenus
„A tengerparti nyaralás árnyoldalai: ezekre a fertőzésekre érdemes figyelni” című cikk után külön figyelmet szenteltem az említett anyagban szereplő „Staphylococcus aureus”-nak, mely után több olvasó jelezte, hogy kíváncsi az „MRSA”-ra is, amiről korábban csak érintőlegesen szóltam. Ezért jöjjön most ez a baktérium és nézzük meg, miért is nevezik "szuperkórokozónak" és hogyan védekezhetünk ellene?
Ha már a múltkor szót ejtettem a fogfájásról és fejfájásról, következzen most a hasfájás, amire szintén ajánlott felkészülni, ha nyaralni indulunk – és „úgy egyébként is”. Ez a panasz bármely életkorban előfordulhat. Lehet enyhe, múló kellemetlenség, de akár súlyos betegség jele is. A has több szervet is magába foglal, ezért a fájdalom okának pontos megállapítása olykor nem egyszerű. Cikkemben bemutatom a leggyakoribb kiváltó tényezőket, a fájdalom csillapításának lehetőségeit, és azt is, mikor nem érdemes halogatni az orvosi vizsgálatot.
A fejfájás az egyik leggyakoribb panasz, mely kortól, nemtől függetlenül bárkit érinthet. Változó intenzitású és jellegű lehet: néha tompa nyomásként, máskor éles, lüktető fájdalomként jelentkezik. Bár legtöbbször ártalmatlan, néha komolyabb probléma tünete is lehet. Fontos megérteni, mi állhat a hátterében, és hogyan enyhíthetjük hatékonyan. Főként fontos ez most, ahogy egyre többen indulnak útnak, hogy megérdemelt nyári pihenőjüket élvezzék.
