Aki allergiás, annak ajánlott figyelnie az allergén növény virágzási idejét. Ha tudjuk, hogy közeleg a „veszélyes” időszak, akkor felkészültnek kell lennünk, nem hanyagolhatjuk el a megfelelő gyógyszerek szedését, az előírt kezeléseket, és előre gondolunk kell az esetleges rohamokra is. (Egy tavalyi blogbejegyzésemben található egy táblázat, mely segítségével megtudhatjuk, hogy melyik hónapban milyen virágzásra kell számítanunk.)
Én például már tavasszal „rákészülök” a fuldoklásra: mindig van a táskámban, a párnám alatt, az autómban, sőt, az anyukámnál is (hátha ott maradok éjszakára) a megelőzést szolgáló, napi használatú inhalátorból egy-egy darab, valamint egy olyan pipa is, ami kimondottan roham esetére való.
A parlagfű a legagresszívebbnek mondható pollen, mely egészen október közepéig (az első éjszakai fagyokig) kínozza az allergiásokat orrfolyással, tüsszögéssel, szemviszketéssel, az asztmásokat pedig súlyos ingerköhögéssel és nehézlégzéssel sújtja. Az allergiáról és az asztmáról egy tavalyi cikkemben már bővebben írtam, ajánlom azok figyelmébe, akik még nem olvasták el.
Folyamatosan figyelni kell az időjárás-előrejelzést és a pollenjelentést is, és ahhoz igazítani a szabadidős programokat. A pollenterhelés a száraz, meleg vagy szeles időben a legmagasabb. Ilyenkor jó, ha nem tartózkodunk sokat a szabadban.
Persze, nyáron mindenki a természetbe vágyik, ezért kiemelem, hogy nem szobafogságról van szó, hanem racionalizálásról. Ha például külföldre szeretnénk menni nyaralni, időzítsük akkorra az utazást (ha tehetjük), amikor virágzik az a növény, amelyre allergiásak vagyunk. stb
A pollenek megtapadnak a ruházatunkon, ezért jól tesszük, ha hazatérve azonnal átöltözünk, és ruhaváltás után a cipőnket is alaposan lemossuk. Ha nem így tesszük, akkor még csukott ablak mellett is jelentkezni fognak a tünetek.
Az ágyneműt is gyakrabban mossuk ki ilyenkor, és lehetőség szerint ne a szabadban szárítsuk meg, mert szinte „pollenfogóként” működik a nedves ruha. – Természetesen ez nem mindig valósítható meg. Én például egy lakótelepi lakásban élek, és csak az erkélyen van hely kiteregetni mosás után. De, aki családi házban lakik, annak biztosan akad az egyik szobában vagy a fürdőben néhány négyzetméter a szárítónak.
A cikk folytatása elolvasható az alábbi linkre kattintva:
https://fmc.hu/2019/07/16/tanacsok-pollenallergiasoknak/
A vitaminok és étrendkiegészítők célzott alkalmazása segíthet pótolni azokat a tápanyagokat, melyekből étrendünk nem biztosít elegendőt — különösen a téli időszakban, stresszes életmódban, vagy, ha keveset tartózkodunk a szabadban. A következő ABC lista áttekintést ad a legfontosabb mikrotápanyagokról, szerepükről, forrásaikról és arról, mikor érdemes étrendkiegészítő formájában gondoskodni róluk.
Ahogy a hőmérő higanyszála csökken, a hideg levegő nemcsak a bőrünkre és az ízületeinkre hat, hanem az immunrendszerünkre is. A téli időszakban sokan tapasztalják, hogy gyakrabban kapnak el náthát, torokfájást vagy influenzaszerű megbetegedéseket. Szerencsére a tudományos kutatások alapján számos módszer létezik arra, hogy a szervezet természetes védelmét erősítsük és csökkentsük a betegségek kockázatát.
A téli hónapokban a hideg idő és a változó életmód komoly hatással lehet a szív‑ és érrendszerre. A hőmérséklet csökkenése, a kevesebb mozgás, a vitaminhiány és a stresszes ünnepi időszak együttesen növelheti a szív- és érrendszeri események, például a szívinfarktus vagy a magas vérnyomás kockázatát. Szerencsére tudományosan alátámasztott módszerekkel csökkenthetjük a veszélyt.
