Klinikai kísérletek bizonyították, hogy antioxidáns, fájdalomcsillapító, antidiabetikus, gyulladásgátló és szorongásoldó hatása is van. A májbetegségek kutatása során a hepatitisz B vírusok 25-28 százalékát elpusztította, a patkánykísérletekben pedig vizes kivonata javította a májspecifikus vérszérum szinteket. A tudósok kivonták leveleiből a SmAMP3 nevű peptideket, melyek gombaölő hatását is elemezték.
Antiszeptikus tulajdonságú, így légúti megbetegedésekre, köhögésre, tüdőbajra is használhatjuk. Mivel remek vizelethajtó, így a reumát is kezelhetjük vele. Emésztési zavarokra is segítséget nyújthat, ahogyan a nem jól működő epén és vesén is javíthat. Csökkenthető vele a vérben lévő koleszterin. Fogyasztó és kőoldó hatású. Csökkenti a tejelválasztást. Gyengélkedő betegeknek is ajánlott, mert tápláló, frissítő. Bevérzések ellen is javasolt a tyúkhúrból készített tea fogyasztása.
Ahogyan a többi (gyógy)növény esetében, úgy a tyúkhúrnál is érvényes az, hogy kerülni kell a nehézfémekkel való szennyeződés kockázatát, így az autóutak menti területeket felejtsük el, ha tyúkhúrvadászatra indulunk! Persze nem kell aggódni azon, hogy sokat kell majd kutatni e növény után, hiszen igen nagy mennyiségben találkozhatunk vele a szántóföldeken, az erdőkben, a cserjésekben, a vízpartokon, a nedves réteken, a szőlőkben és a kertekben is.
A tyúkhúr teljes föld feletti részét levághatjuk. A műveletet a fő virágzási időszakra ajánlott időzíteni: május és november között. Vigyázzunk rá, hogy ne tévesszük össze a vörös virágú mezei tikszemmel vagy a halványkék virágú borostyánlevelű veronikával! A tyúkhúr virágai nagyon aprók és fehérek. (Úgy számoljunk, hogy kb. hét kiló frissen leszedett hajtásból lesz majd egy kiló száraz alapanyag.)
A cikk teljes hosszában (receptekkel) elolvasható az alábbi linkre kattintva:
A vitaminok és étrendkiegészítők célzott alkalmazása segíthet pótolni azokat a tápanyagokat, melyekből étrendünk nem biztosít elegendőt — különösen a téli időszakban, stresszes életmódban, vagy, ha keveset tartózkodunk a szabadban. A következő ABC lista áttekintést ad a legfontosabb mikrotápanyagokról, szerepükről, forrásaikról és arról, mikor érdemes étrendkiegészítő formájában gondoskodni róluk.
Ahogy a hőmérő higanyszála csökken, a hideg levegő nemcsak a bőrünkre és az ízületeinkre hat, hanem az immunrendszerünkre is. A téli időszakban sokan tapasztalják, hogy gyakrabban kapnak el náthát, torokfájást vagy influenzaszerű megbetegedéseket. Szerencsére a tudományos kutatások alapján számos módszer létezik arra, hogy a szervezet természetes védelmét erősítsük és csökkentsük a betegségek kockázatát.
A téli hónapokban a hideg idő és a változó életmód komoly hatással lehet a szív‑ és érrendszerre. A hőmérséklet csökkenése, a kevesebb mozgás, a vitaminhiány és a stresszes ünnepi időszak együttesen növelheti a szív- és érrendszeri események, például a szívinfarktus vagy a magas vérnyomás kockázatát. Szerencsére tudományosan alátámasztott módszerekkel csökkenthetjük a veszélyt.
