A sütőtök amerikai eredetű kultúrnövény, az indiánok kedvelt eledele volt. Őshazája feltehetően Közép-Amerika és Mexikó lehet. Az Ocampo barlangban (Mexikó) talált leletek szerint már a Krisztus előtt 7000 körül is termesztették ehelyütt. A maják, inkák, aztékok kultúrájában is alapvető tápláléknak számított. A tökfélék családjába 114 nemzetség és 500 faj tartozik. 25-26 fajta Észak-Amerikában is őshonos.
Európába a spanyolok hozták be a közönséges tököt az 1500-as években, az amerikai kontinens felfedezése után. Száz év múlva Ázsiába és Afrikába is eljutott. A 18. században Itáliában már termesztették azt a változatát is, amelynek vékonyabb a héja és hosszúkás a formája: ez a cukkini!
A sütőtök termése késő őszre fejlődik ki teljesen, mialatt a lombozat fokozatosan elszárad, héja pedig megkeményedik. Minél keményebb a héja, annál tartósabb a termés. Akkor kell betakarítani, amikor a dér már megcsípte. Ekkor lesz a legjobb az íze, legomlósabb a húsa – keményítő tartalma ekkorra elcukrosodik.
A sütőtök nagyon sok káliumot tartalmaz, ami szervezetünk folyadék háztartására jótékony hatást gyakorol. Magnéziumtartalma védi az idegrendszert, és szintén támogatja a keringést. Égési sérülések esetén borogatásként alkalmazható. Allergia és bőrpanaszok során is „elővehető”.
A sütőtök energiatartalma csupán 336 kj (80kcal), tehát diétában tökéletes választás!
A sütőtökről szóló cikk (receptekkel) elolvasható az alábbi linkre kattintva:
https://fmc.hu/2017/11/19/sussunk-fozzunk-sutotokot/
A vitaminok és étrendkiegészítők célzott alkalmazása segíthet pótolni azokat a tápanyagokat, melyekből étrendünk nem biztosít elegendőt — különösen a téli időszakban, stresszes életmódban, vagy, ha keveset tartózkodunk a szabadban. A következő ABC lista áttekintést ad a legfontosabb mikrotápanyagokról, szerepükről, forrásaikról és arról, mikor érdemes étrendkiegészítő formájában gondoskodni róluk.
Ahogy a hőmérő higanyszála csökken, a hideg levegő nemcsak a bőrünkre és az ízületeinkre hat, hanem az immunrendszerünkre is. A téli időszakban sokan tapasztalják, hogy gyakrabban kapnak el náthát, torokfájást vagy influenzaszerű megbetegedéseket. Szerencsére a tudományos kutatások alapján számos módszer létezik arra, hogy a szervezet természetes védelmét erősítsük és csökkentsük a betegségek kockázatát.
A téli hónapokban a hideg idő és a változó életmód komoly hatással lehet a szív‑ és érrendszerre. A hőmérséklet csökkenése, a kevesebb mozgás, a vitaminhiány és a stresszes ünnepi időszak együttesen növelheti a szív- és érrendszeri események, például a szívinfarktus vagy a magas vérnyomás kockázatát. Szerencsére tudományosan alátámasztott módszerekkel csökkenthetjük a veszélyt.
