Az illatos varjúháj vagy másnéven rózsagyökér, aranygyökér (Rhodiola rosea L.) Európa, Észak-Amerika és Ázsia magashegységeiben, valamint a sarkvidéki területeken fordul elő. Időszámításunk után 77-ben dokumentálták először gyógyhatásait. Észak-Európában, Szibériában és Kínában évszázadok óta használják a hideg és a fizikai megterheléssel szembeni ellenállóképesség fokozására, a fáradékonyság, a gyengeség és az impotencia kezelésére, és az immunvédekezés javítására.
Szibériában a mai napig az esküvőn az ifjú pár egy csokor aranygyökeret kap, hogy a termékenységüket segítsék. Sportolók és orosz űrhajósok is használták a fáradtság megelőzésére és a teljesítőképesség fokozására.
Az 1960-as évek óta számos klinikai vizsgálatot folytattak az illatos varjúháj hatásának feltérképezésére. Több kutatás kimutatta lehetséges jótékony hatását a munka és stressz okozta fáradtságra, kiégésre, depresszióra, valamint a fizikai és szellemi ellenállóképesség, figyelem javítására. Immunmoduláló és gyulladáscsökkentő hatását állatkísérletekben igazolták.
A gyógyászatban a növény gyökerének és gyöktörzsének szárított alkoholos kivonatát alkalmazzák. Ajánlott napi adagja stressz, fáradékonyság és gyengeség érzés esetén 144–200 mg. Fogyasztása biztonságos, mellékhatásként enyhe gyomor-bélrendszeri panaszok és szédülés fordulhat elő. Az irodalomban egy esetet közöltek, amikor az illatos varjúháj antidepresszáns gyógyszerrel (paroxetin) együtt szedve a gyógyszer hatását fokozta, ezért mielőtt illatos varjúháj kivonatot tartalmazó készítményt kezdene fogyasztani, érdemes egyeztetni gyógyszerészével vagy kezelőorvosával.
(Patika Magazin - Roza Orsolya)
A vitaminok és étrendkiegészítők célzott alkalmazása segíthet pótolni azokat a tápanyagokat, melyekből étrendünk nem biztosít elegendőt — különösen a téli időszakban, stresszes életmódban, vagy, ha keveset tartózkodunk a szabadban. A következő ABC lista áttekintést ad a legfontosabb mikrotápanyagokról, szerepükről, forrásaikról és arról, mikor érdemes étrendkiegészítő formájában gondoskodni róluk.
Ahogy a hőmérő higanyszála csökken, a hideg levegő nemcsak a bőrünkre és az ízületeinkre hat, hanem az immunrendszerünkre is. A téli időszakban sokan tapasztalják, hogy gyakrabban kapnak el náthát, torokfájást vagy influenzaszerű megbetegedéseket. Szerencsére a tudományos kutatások alapján számos módszer létezik arra, hogy a szervezet természetes védelmét erősítsük és csökkentsük a betegségek kockázatát.
A téli hónapokban a hideg idő és a változó életmód komoly hatással lehet a szív‑ és érrendszerre. A hőmérséklet csökkenése, a kevesebb mozgás, a vitaminhiány és a stresszes ünnepi időszak együttesen növelheti a szív- és érrendszeri események, például a szívinfarktus vagy a magas vérnyomás kockázatát. Szerencsére tudományosan alátámasztott módszerekkel csökkenthetjük a veszélyt.
