A rozmaring gyógyító hatásait már az Ókorban felismerték: leveleit füstölőszernek használták, de fűszerezték vele a bort is, és a fürdővizekbe is tettek belőle. Hellász lakói Mnémoszüné ajándékának tekintették, az arabok pedig úgy tartották, hogy bölcsességet ad, feltárja a szívet és javítja a beszédkészséget.
Paracelsus (akit sokan csodadoktorként emlegettek, mert nagyon sok reménytelennek tűnő beteget gyógyított meg maga készítette orvosságaival) a gyógyításban alapvető növénynek tartotta a rozmaringot: szív-, szem-, elme-, és májbetegségek kezelésére használta.
A rozmaringról már nagyon régen észrevették, hogy javítja a koncentrációt, a memóriát. – Állítólag ezért hordtak Didaszkaleion diákjai rozmaringkoszorút a fejükön - hogy elméjük friss és éber maradjon.
A rozmaring stimulálja a vérkeringést, így az oxigén és a tápanyagok könnyebben jutnak el a sejtekhez. – Rossz vérkeringésnél ajánlott naponta átmasszírozni a lábat rozmaring illóolajjal, amit előzőleg valamilyen vivőanyagba kevertünk.
Vérkeringést javító hatását kihasználhatjuk hajhulláskor is, a haj növekedését serkentve, illetve megszüntethetjük/csökkenthetjük vele a korpásodást, viszketést. – Ehhez erős teát kell készítenünk belőle, amivel leöblíthetjük a hajunkat hajmosás után. Ha pakolásra vágyunk akkor 8 csepp illóolajat keverjünk össze három evőkanálnyi olíva- vagy kókuszolajjal, masszírozzuk a fejbőrünkbe és hagyjuk hatni öt percig. Ezt követően mossuk meg a szokásos módon a hajunkat.
Ízületi gyulladás, hátfájás, menstruációs fájdalom, köszvény szintén enyhülhet, ha erős teát készítünk a rozmaringból, beleáztatunk egy tiszta törölközőt, majd negyedórára az érintett területre tesszük, amíg ki nem hűl a textil.
A cikk folytatása elolvasható az alábbi linkre kattintva:
https://www.fmc.hu/2019/08/10/rozmaring-a-tenger-harmata/
A vitaminok és étrendkiegészítők célzott alkalmazása segíthet pótolni azokat a tápanyagokat, melyekből étrendünk nem biztosít elegendőt — különösen a téli időszakban, stresszes életmódban, vagy, ha keveset tartózkodunk a szabadban. A következő ABC lista áttekintést ad a legfontosabb mikrotápanyagokról, szerepükről, forrásaikról és arról, mikor érdemes étrendkiegészítő formájában gondoskodni róluk.
Ahogy a hőmérő higanyszála csökken, a hideg levegő nemcsak a bőrünkre és az ízületeinkre hat, hanem az immunrendszerünkre is. A téli időszakban sokan tapasztalják, hogy gyakrabban kapnak el náthát, torokfájást vagy influenzaszerű megbetegedéseket. Szerencsére a tudományos kutatások alapján számos módszer létezik arra, hogy a szervezet természetes védelmét erősítsük és csökkentsük a betegségek kockázatát.
A téli hónapokban a hideg idő és a változó életmód komoly hatással lehet a szív‑ és érrendszerre. A hőmérséklet csökkenése, a kevesebb mozgás, a vitaminhiány és a stresszes ünnepi időszak együttesen növelheti a szív- és érrendszeri események, például a szívinfarktus vagy a magas vérnyomás kockázatát. Szerencsére tudományosan alátámasztott módszerekkel csökkenthetjük a veszélyt.
