A közönséges diófa levelét egykoron igazi elixírnek tartották. Ennek oka az, hogy a bőrbetegségektől kezdve a hajápoláson át a méregtelenítésig rengeteg problémát orvosolhatunk vele. A levelek közel tíz százalékban csersavat (tannint) tartalmaznak, három százalékban kvercetint és kempferol flavonoidokat, s egy százalékban C-vitamint. A diófalevél baktérium-, gomba-, és vírusölő is.
Borogatásként a belőle készült főzetet használhatjuk ekcéma, fagyási sérülés, égés, napégés, zúzódások, ínszalag megnyúlás, szemgyulladás, kötőszöveti gyengeség kezelésére, ízületi fájdalmak enyhítésére, ütésből eredő véraláfutások eloszlatására, pattanásokra, kelésekre, korpás fejbőrre is. Segít megszüntetni a kiütéseket, az élelmiszerallergiából eredő bőrkiütéseket, a csalánkiütés. Hasznos ekcéma és egyéb bőrbetegségek kezelésére is. A fizikailag megfáradt lábat is felfrissíthetjük vele!
Külsőleg használva az alábbi receptet készíthetjük el a gyógynövény-szakértők szerint: Vegyünk 30 g száraz levelet, áztassuk fél liter vízben hat órán át, majd szűrjük le. Ha makacs fekélyt akarunk gyógyítani vele, akkor erősebbre főzzük és tegyünk bele cukrot is! A hatás úgy is növelhető, ha 5 literenként 2 kg tengeri sóval dúsítjuk. Nyílt sebre viszont ne tegyük, mert nem fog segíteni, sőt, fájdalmat okoz!
Ha fürdőt szeretnénk készíteni, vágjunk fel kb 200 g diólevelet, áztassuk meg 0,25 l forró vízben, szűrjük le és adjuk a fürdővízhez! – Frissít, méregtelenít, erősít (mint a gyógynövényes fürdőzések).
A cikk teljes hosszában elolvasható az alábbi linkre kattintva:
https://www.fmc.hu/2020/05/30/regeneralodj-diofalevellel/
A vitaminok és étrendkiegészítők célzott alkalmazása segíthet pótolni azokat a tápanyagokat, melyekből étrendünk nem biztosít elegendőt — különösen a téli időszakban, stresszes életmódban, vagy, ha keveset tartózkodunk a szabadban. A következő ABC lista áttekintést ad a legfontosabb mikrotápanyagokról, szerepükről, forrásaikról és arról, mikor érdemes étrendkiegészítő formájában gondoskodni róluk.
Ahogy a hőmérő higanyszála csökken, a hideg levegő nemcsak a bőrünkre és az ízületeinkre hat, hanem az immunrendszerünkre is. A téli időszakban sokan tapasztalják, hogy gyakrabban kapnak el náthát, torokfájást vagy influenzaszerű megbetegedéseket. Szerencsére a tudományos kutatások alapján számos módszer létezik arra, hogy a szervezet természetes védelmét erősítsük és csökkentsük a betegségek kockázatát.
A téli hónapokban a hideg idő és a változó életmód komoly hatással lehet a szív‑ és érrendszerre. A hőmérséklet csökkenése, a kevesebb mozgás, a vitaminhiány és a stresszes ünnepi időszak együttesen növelheti a szív- és érrendszeri események, például a szívinfarktus vagy a magas vérnyomás kockázatát. Szerencsére tudományosan alátámasztott módszerekkel csökkenthetjük a veszélyt.
