„A táplálkozásban például a "kiegyensúlyozott" jelzőt kulcsszóként szokták használni és egyúttal legfőbb tanácsként, javaslatként is szolgál. Ezzel egyetérthetünk, hozzátéve, hogy természetesen személyenként, ízlés szerint változhat az étrend, azaz a kiegyensúlyozottság nem mindenkinél ugyanazokat az ételeket jelenti.” – hangsúlyozta dr. Kovács László, amikor e témakőrről beszélgettünk – „A zöldség- és gyümölcsfogyasztás fontosságának hangsúlyozása már szinte elcsépeltnek számít, mégis említsünk meg néhányat közülük: a bogyós gyümölcsök (málna, áfonya, ribizli...) magas antioxidáns tartalmukkal gátolják a szabadgyökök keletkezését, káros, daganatkeltő hatását. A citrusfélék nemcsak C-vitamint, hanem szelént is tartalmaznak, mely a másik nyomelemmel, a cinkkel együtt nagyon előnyös a prosztata egészségéhez. A paradicsom likopintartalma szintén fontos antioxidáns.”
Az orvos kifejtette, hogy a zöldségek közül a káposztafélék, a brokkoli, a karfiol, a kínai kel ugyancsak jó választás a férfiak esetében.
A prosztatára jó hatású növényi eredetű fitoösztrogének sok zöldségben és néhány gyümölcsben is megtalálhatók. Közismert például a tökmag, illetve a belőle hidegen sajtolt olaj jótékony hatása a prosztatára, többek között magas cink és E-vitamin tartalma miatt.
A diófélék cinket és szelént is tartalmaznak nagyobb mennyiségben. Az olajos magvak és még inkább a tonhal, a hering, a szardínia, egyes tengeri rákfélék magas telítetlen, főleg omega-3 zsírtartalma gyulladáscsökkentő, és mérsékli a rák kockázatát. (Meg kell említeni, hogy szelénben is gazdagok a tenger gyümölcsei!)
Ázsiában vagy akár Dél-Európában a prosztatamegbetegedések előfordulása jóval ritkább, mint az északabbra fekvő európai országokban, és ennek oka minden bizonnyal elsősorban az eltérő táplálkozási szokásokban keresendő.
A C-, D- és E-vitamin prosztatavédő (sőt, az egész testünk számára fontos ezeknek az anyagoknak a jelenléte), a táplálékkal azonban nem tudunk belőlük kellő mennyiséget bevinni a szervezetünkbe. Érdemes - főleg télen - táplálékkiegészítők formájában pótolni a hiányt. A D-vitaminból 4000 NE szedése télen indokolt - kiegészítve K2- és A-vitaminnal.
A cikk folytatása elolvasható az alábbi linkre kattintva:
https://fmc.hu/2021/01/03/prosztatagondok-hogyan-tamogathatod-felepulesedet-az-eletmododdal/
A szemviszketés és könnyezés mögött leggyakrabban allergia áll (különösen szezonban), de okozhatja száraz szem, irritáció (szél, füst, képernyő), ritkábban fertőzés is. Azért fontos jól “belőni” az okot, mert más segít igazán: allergiánál célzott antiallergiás csepp, száraz szemnél műkönny, fertőzés gyanújánál pedig orvosi vizsgálat.
Gyerekeknél az allergia sokféle formában jelentkezhet: van, amikor „csak” elhúzódó orrfolyás és tüsszögés, máskor visszatérő szemviszketés, bőrkiütés vagy köhögés. A nehézség az, hogy a tünetek könnyen összekeverhetők megfázással vagy irritációval – viszont a jó hír, hogy néhány jel alapján elég jól lehet gyanakodni, és időben lépni.
A HPV (humán papillomavírus) nagyon gyakori fertőzés: sokan úgy is átesnek rajta, hogy nem is tudnak róla. A legtöbb esetben az immunrendszer néhány hónap–1-2 év alatt „eltakarítja” a vírust, ugyanakkor ha egy magas kockázatú HPV-típus tartósan megmarad, hosszabb idő alatt rákmegelőző állapotot, majd bizonyos esetekben daganatot is okozhat.
