A növény magjával süteményeket, salátákat, gyümölcssalátákat lehet ízesíteni (dióra emlékeztető ízt ad), és salátaolaj is készülhet belőle. A leveleket nyersen és főzve is meg lehet enni, ám csak addig, amíg a virágbimbók ki nem fejlődtek. (Gyerekeknél a friss hajtások mérgezési tüneteket idézhetnek elő!)
A virág szirmaiból vörös ételfestéket is készítenek, valamint szirupot. Régen a bort is színezték vele. A pipacsvirágnak enyhe nyugtató hatása van, teáját toroköblítésre használták régen, valamint köhögéscsillapításra (a benne lévő rhoaedinnek köszönhetően). Ugyanezen okból asztmára, heveny hörghurutra, mandulagyulladásra is alkalmazható.
Pipacsszirom tea:
Forrázzunk le 2 kávéskanálnyi szirmot 2 dl forró vízzel, majd hagyjuk állni 10-15 percig. Ha akarjuk, ízesíthetjük mézzel, citrommal. Naponta kétszer ajánlatos inni a teából.
Pipacslevél gargalizáló:
Forraljunk le 2 evőkanálnyi pipacslevelet fél liter vízzel. Hagyjuk ázni 15 percig, szűrjük le, és naponta 3-4 alkalommal öblögessünk vele. Ez utóbbival csak óvatosan szabad bánni, mert a növény levele és szára ópiumot tartalmaz, tehát lenyelni nem szabad!
A cikk teljes hosszában elolvasható az alábbi linkre kattintva:
http://fmc.hu/2017/07/02/pipacs-a-nyar-egyik-legvidamabb-viraga/
A vitaminok és étrendkiegészítők célzott alkalmazása segíthet pótolni azokat a tápanyagokat, melyekből étrendünk nem biztosít elegendőt — különösen a téli időszakban, stresszes életmódban, vagy, ha keveset tartózkodunk a szabadban. A következő ABC lista áttekintést ad a legfontosabb mikrotápanyagokról, szerepükről, forrásaikról és arról, mikor érdemes étrendkiegészítő formájában gondoskodni róluk.
Ahogy a hőmérő higanyszála csökken, a hideg levegő nemcsak a bőrünkre és az ízületeinkre hat, hanem az immunrendszerünkre is. A téli időszakban sokan tapasztalják, hogy gyakrabban kapnak el náthát, torokfájást vagy influenzaszerű megbetegedéseket. Szerencsére a tudományos kutatások alapján számos módszer létezik arra, hogy a szervezet természetes védelmét erősítsük és csökkentsük a betegségek kockázatát.
A téli hónapokban a hideg idő és a változó életmód komoly hatással lehet a szív‑ és érrendszerre. A hőmérséklet csökkenése, a kevesebb mozgás, a vitaminhiány és a stresszes ünnepi időszak együttesen növelheti a szív- és érrendszeri események, például a szívinfarktus vagy a magas vérnyomás kockázatát. Szerencsére tudományosan alátámasztott módszerekkel csökkenthetjük a veszélyt.
