Augusztusban jelentősen megugrik az allergia tünetektől szenvedők száma. Ennek oka az, hogy több olyan növény is virágzik ilyenkor egyidőben, mely erősen allergénnek számít. A száraz, meleg időjárás pedig még rá is segít arra, hogy magas legyen a levegőben a pollenkoncentráció.
A legtöbben a parlagfűre érzékenyek. E növény igen könnyen felismerhető tompa, négy élű száráról, sűrű oldalhajtásairól és szárnyasan szelt, sűrűn szőrözött leveleiről. Akár másfél-két méteresre is megnőhet. Beporzását a szél végzi, a virágpor pedig akár 100 km távolságra is eljuthat. Egyetlen növényen akár 60 ezer mag is teremhet, és akár harminc évig is csíraképes is marad! Ezért nagyon fontos a parlagfű irtása, mert évről évre egyre több embert kínoz, fullaszt.
Az utóbbi napokban felröppent a hír, miszerint összefüggés lehet a koronavírusos esetek számának növekedése és a parlagfűszezon között. Ezért felkerestem egy tüdőgyógyászt, hogy megtudjam, van-e valós alapja az iménti állításnak?
„A szénanáthában, főleg a parlagfű allergiában szenvedőknél rendkívül gyakori a szemviszketés, orrfolyás, tüsszögés. Ez az is jelenti, hogy az ilyen problémával küzdő ember gyakran nyúl az orrához, szeméhez, szájához. Pláne akkor, ha nem szed gyógyszert a betegségére!” – tudtam meg dr. Vidák Zsolttól. – „Ez pedig már önmagában is veszélyforrást jelent, hiszen a COVID-ra gondolva kifejezetten vigyáznunk kell arra, hogy ezeket a testrészeket ne érintsük meg olyan kézzel, amit előtte nem fertőtlenítettünk le!
Nagyobb eséllyel fertőződik meg az, aki nem figyel a higiéniára. Ráadásul az a parlagfű allergiás, aki elkapta a vírust, és nem a maszkjába tüsszent például egy járművön utazva, gócává válhat egy fertőzésnek.”
A cikk folytatása elovlasható az alábbi linkre kattintva:
https://fmc.hu/2020/08/18/parlagfuszezon-es-koronavirus-mit-tegyenek-az-allergiasok/
A vitaminok és étrendkiegészítők célzott alkalmazása segíthet pótolni azokat a tápanyagokat, melyekből étrendünk nem biztosít elegendőt — különösen a téli időszakban, stresszes életmódban, vagy, ha keveset tartózkodunk a szabadban. A következő ABC lista áttekintést ad a legfontosabb mikrotápanyagokról, szerepükről, forrásaikról és arról, mikor érdemes étrendkiegészítő formájában gondoskodni róluk.
Ahogy a hőmérő higanyszála csökken, a hideg levegő nemcsak a bőrünkre és az ízületeinkre hat, hanem az immunrendszerünkre is. A téli időszakban sokan tapasztalják, hogy gyakrabban kapnak el náthát, torokfájást vagy influenzaszerű megbetegedéseket. Szerencsére a tudományos kutatások alapján számos módszer létezik arra, hogy a szervezet természetes védelmét erősítsük és csökkentsük a betegségek kockázatát.
A téli hónapokban a hideg idő és a változó életmód komoly hatással lehet a szív‑ és érrendszerre. A hőmérséklet csökkenése, a kevesebb mozgás, a vitaminhiány és a stresszes ünnepi időszak együttesen növelheti a szív- és érrendszeri események, például a szívinfarktus vagy a magas vérnyomás kockázatát. Szerencsére tudományosan alátámasztott módszerekkel csökkenthetjük a veszélyt.
