Aki minden nap iszik a papsajt levéből, az arra a napra megóvta magát a betegségektől.
A fenti idézet az egyik középkori füvészkönyvben olvasható. E méltán elhíresült mondatot állítólag Plinius mondta, s bár nem csodaszer ez a növény sem, azért kétségtelen tény, hogy kiválóan alkalmas felső légúti megbetegedések, köhögés, rekedtség, torokfájás, valamint gyomor- és bélhurut csökkentésére vagy akár megszüntetésére (is).
Levelei nyolc százalékban növényi nyálkát tartalmaznak, mely ingercsökkentő védőrétegként vonja be a gyulladt nyálkahártyákat. A csekély cseranyag-tartalom erősíti ezt a hatást. A virágban tíz százalékos a növényi nyálka.
A papsajtot már az antik népek is gyógynövényként kezelték, és többféleképpen használták. Amikor nem volt elég élelem, akkor a gyökerét is megőrölték, és lisztként funkcionált. Ma már főként a föld feletti részeit fogyasztjuk, bár vigyázni kell vele, mert a leveleiben sok nitrát is felhalmozódhat. Ez azért fontos, mert zöldségként is használható, kiváló alapanyaga a salátáknak.
Hatóanyagai: antocián glikozid, cserző anyag, foszfor, kalcium, nitrogén, polifenol,tannin, vas
Vitamin-tartalma: A, B1, B2, B3, C
A gyógyászati célra használt kereklevelű mályva (vagyis papsajt) latin neve Malva neglecta W. Hasonló gyógyhatással bír az erdei mályva (Malva silvestris L.) is. Szereti a félárnyékos és napsütéses helyet. Nem igényes a talaj minőségével szemben, ám nem viseli el a magas sótartalmú és/vagy nehézfémeket tartalmazó talajt. Egyéves vagy évelő, s földünk északi félgömbjének minden kontinensén elterjedt.
A cikk folytatása elolvasható az alábbi linkre kattintva:
http://fmc.hu/2018/09/22/papsajt-az-egyik-legjobb-kohogescsillapito/
A vitaminok és étrendkiegészítők célzott alkalmazása segíthet pótolni azokat a tápanyagokat, melyekből étrendünk nem biztosít elegendőt — különösen a téli időszakban, stresszes életmódban, vagy, ha keveset tartózkodunk a szabadban. A következő ABC lista áttekintést ad a legfontosabb mikrotápanyagokról, szerepükről, forrásaikról és arról, mikor érdemes étrendkiegészítő formájában gondoskodni róluk.
Ahogy a hőmérő higanyszála csökken, a hideg levegő nemcsak a bőrünkre és az ízületeinkre hat, hanem az immunrendszerünkre is. A téli időszakban sokan tapasztalják, hogy gyakrabban kapnak el náthát, torokfájást vagy influenzaszerű megbetegedéseket. Szerencsére a tudományos kutatások alapján számos módszer létezik arra, hogy a szervezet természetes védelmét erősítsük és csökkentsük a betegségek kockázatát.
A téli hónapokban a hideg idő és a változó életmód komoly hatással lehet a szív‑ és érrendszerre. A hőmérséklet csökkenése, a kevesebb mozgás, a vitaminhiány és a stresszes ünnepi időszak együttesen növelheti a szív- és érrendszeri események, például a szívinfarktus vagy a magas vérnyomás kockázatát. Szerencsére tudományosan alátámasztott módszerekkel csökkenthetjük a veszélyt.
