Hogy milyen endokrin problmákat jelezhet a túlzott fáradtság, arról dr. Koppány Viktória, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa és inzulinrezisztencia specialistája beszélt.
A cukorbetegség előszobájaként ismert állapot sajnos egyre több nőt – és férfit- érint manapság. Ekkor a sejtek rezisztenssé válnak az inzulinnal szemben, mely a vércukorszint normalizálásáért felelős. Inzulinrezisztencia esetén azonban kompenzálásként egyre több inzulin termelődik, hogy kordában tudja tartani a glükóz mennyiségét. Ennek viszont nagy veszélye, hogy a hasnyálmirigy (ami az inzulint termeli) kifárad, majd kialakul a 2-es típusú diabetes. Sajnos az IR gyakran lappangva, tünetmentesen alakul ki, ám ha mégis jelentkeznek panaszok, akkor menstruációs zavarok, meddőség, fokozott szőrösödés, hajhullás, fáradékonyság, álmosság, zsíros, pattanásos bőr, valamint túlsúly keseríti meg a beteg mindennapjait. Az állapot életmódváltással, személyre szabott diétával, rendszeres testmozgással és szükség esetén gyógyszeres terápiával sikeresen kezelhető.
A mellékvese olyan fontos hormonokat termel, mint pl. a kortizol, melyet főleg anti-stressz hormonként ismernek. Amennyiben valaki feszített tempóban él, akkor a kortizol szintje megemelkedik. Viszont ez azt jelenti, hogy ha hozamosabb ideig sokat kell termelnie a mellékvesének ebből a hormonból, akkor – akárcsak a hasnyálmirigy- kifáradhat és kialakul a mellékvese-fáradtság, melynek vezető tünete a lehangoltság, valamint krónikus fáradtság. A betegség laborvizsgálattal diagnosztizálható, és szükség esetén a hiányzó hormon pótlásával kezelhető- mondja dr. Koppány Viktória, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa és inzulinrezisztencia specialistája.
A pajzsmirigy-alulműködés szintén egy olyan hormonzavar, ami fokozott fáradékonyságban is megnyilvánulhat. Ekkor a szerv nem képes elegendő mennyiségű T3 és T4 hormont termelni, melyre a megemelkedett TSH szint hívja fel a figyelmet. A kimerültségen túl gyakori tünetei közé sorolható a túlsúly, székrekedés, csökkent hidegtűrés, hajhullás, depressziós hangulat, menstruációs zavarok és a teherbeesési nehézségek. A betegség gyógyszeresen eredményesen kezelhető, melyre a páciensek az esetek többségében élete végéig szüksége van.
Ősszel a tartós fáradtság hátterében gyakran D-vitamin-hiány húzódik, hiszen ahogy kevesebb napfényhez jutunk, úgy csökken a D-vitamin mennyisége a szervezetünkben. Szintjéről laborvizsgálattal lehet megbizonyosodni, és szükség esetén szakember által meghatározott dózisban pótolni szükséges. Érdemes tudni, hogy számtalan hormonális probléma esetén D-vitamin-hiány is jelen van, ezért célszerű az említett állapotok fennállásakor is ellenőriztetni a mennyiségét!
(Forrás: PatikaMagazin)
Fontos! Érdemes tudni, hogy a fent említett zavarok gyakran egyszerre fordulnak elő, ezért célszerű mindhárom állapot irányába vizsgálatokat végezni!
A vitaminok és étrendkiegészítők célzott alkalmazása segíthet pótolni azokat a tápanyagokat, melyekből étrendünk nem biztosít elegendőt — különösen a téli időszakban, stresszes életmódban, vagy, ha keveset tartózkodunk a szabadban. A következő ABC lista áttekintést ad a legfontosabb mikrotápanyagokról, szerepükről, forrásaikról és arról, mikor érdemes étrendkiegészítő formájában gondoskodni róluk.
Ahogy a hőmérő higanyszála csökken, a hideg levegő nemcsak a bőrünkre és az ízületeinkre hat, hanem az immunrendszerünkre is. A téli időszakban sokan tapasztalják, hogy gyakrabban kapnak el náthát, torokfájást vagy influenzaszerű megbetegedéseket. Szerencsére a tudományos kutatások alapján számos módszer létezik arra, hogy a szervezet természetes védelmét erősítsük és csökkentsük a betegségek kockázatát.
A téli hónapokban a hideg idő és a változó életmód komoly hatással lehet a szív‑ és érrendszerre. A hőmérséklet csökkenése, a kevesebb mozgás, a vitaminhiány és a stresszes ünnepi időszak együttesen növelheti a szív- és érrendszeri események, például a szívinfarktus vagy a magas vérnyomás kockázatát. Szerencsére tudományosan alátámasztott módszerekkel csökkenthetjük a veszélyt.
