Engedjünk meg magunknak napi 30 perc meditálást!
Ébredés után, a jó napkezdéshez, az ebédidő körüli pihenő idején, a feltöltődéshez vagy lefekvés előtt a könnyebb elalváshoz és a pihentető álomhoz ajánlott.
• Egyenes háttal, de nem mereven tartva, leszegett fejjel, lazán tartott szemhéj mellett nyitott szemmel üljünk le egy székre. Enyhén behajlított lábbal a talpunkat nyugtassuk a talajon, a vállunkat tartsuk lazán.
• Végezzünk belégzést orron át, majd lassan kilégzést a szájon keresztül.
• Képzeljük el, hogy gondolataink kis, múlékony felhők belsejében rejtőznek.
• Közömbösen hagyjuk elhaladni őket magunk előtt. Ugyanis gyakran el akarjuk hessegetni egyes gondolatainkat, de nem sikerül, vagy törekszünk megjegyzésükre – és ekkor sokasodnak, megzavarva lelki békénket. A lényeg, hogy az említett „felhőmódszerrel” hagyjuk őket eltávozni, és mindig térjünk vissza a megfelelő légzéshez, hogy koncentrálni tudjunk folyamatosan a jelen pillanatra.
Jóga mudra gyakorlat hátul összekulcsolt kézzel
Munkából hazaérve, késő délután vagy este igyekezzünk elszakadni a napi stressztől ezzel a gyakorlattal is. Tartsunk szünetet, hogy feloldjuk a fizikai feszültséget, ellazítsuk az elmét és elűzzük az idegi fáradtságot.
• Térdeljünk le, a combok terpeszben legyenek a jógaszőnyeg szélességében, a nagy lábujjak összezárva. Helyezkedjünk el sarokülésben, egyenes háttal.
• Belégzéskor emeljük fej fölé a karunkat, majd ejtsük vissza a hátunk mögé, és ragadjuk meg a bal csuklónkat a jobb kezünkkel.
• Kilégzéskor csípőből hajoljunk előre egészen addig, míg a homlokunkkal érintjük a talajt. A fenék a sarkon marad.
• Koncentráljunk az egész testünkre, és teljesen lazuljunk el, miközben szabályosan lélegzünk.
• Addig maradjunk ebben a pozícióban, míg kényelmesnek érezzük.
• Belégzéskor lassan vigyük vissza a felsőtestet függőleges helyzetbe.
• Végezzünk kilégzést, kinyújtva a kart a fej fölé, hogy a kiinduló pozíciót ismét felvehessük.
Miniszieszta ebéd után
Egy rövid (5-10 perces) szieszta jó szolgálatot tehet a napközben esetlegesen ránk törő álmosság ellen, csökkentve a stresszt, és könnyítve az emésztést. Egyúttal javítja a teljesítőképességet és a kreativitást is.
• A cipőnket levéve helyezkedjünk el kényelmesen olyan pozícióban, amely lehetővé teszi a hát, a nyak és a végtagok ellazulását.
• Csukjuk be a szemünket lassan lélegezve.
• Lazítsuk el a testünket a fejtetőtől a lábujjunk hegyéig, és hagyjuk a fejünkben kavarogni gondolatainkat.
• Hajtsuk le az állunkat, nyissuk ki a szánkat, lazítsuk az állkapcsot. Pihentessük a szemhéjat és a szemizmokat.
• A hátunkat szorítsuk a széktámlához, csigolyáról csigolyára haladva. A hátizmok feszültsége ezáltal megszűnik.
• Lazítsuk el a far- és a combizmokat egészen a lábujjunk hegyéig hatóan.
• Idézzük fel a nyári vakáció egy-egy kellemes pillanatát, pl. egy megnyugtató tájat, madárdalt, ránk vetődő napsugarat, kávézást kedvenc teraszunkon a barátainkkal… Néhány perc múlva az a kellemes érzés tölthet el minket, minta újra vakációznánk!
• Mindezek után nyissuk ki a szemünket, és lélegezzünk mélyen.
(Forrás: Galenus)
A vitaminok és étrendkiegészítők célzott alkalmazása segíthet pótolni azokat a tápanyagokat, melyekből étrendünk nem biztosít elegendőt — különösen a téli időszakban, stresszes életmódban, vagy, ha keveset tartózkodunk a szabadban. A következő ABC lista áttekintést ad a legfontosabb mikrotápanyagokról, szerepükről, forrásaikról és arról, mikor érdemes étrendkiegészítő formájában gondoskodni róluk.
Ahogy a hőmérő higanyszála csökken, a hideg levegő nemcsak a bőrünkre és az ízületeinkre hat, hanem az immunrendszerünkre is. A téli időszakban sokan tapasztalják, hogy gyakrabban kapnak el náthát, torokfájást vagy influenzaszerű megbetegedéseket. Szerencsére a tudományos kutatások alapján számos módszer létezik arra, hogy a szervezet természetes védelmét erősítsük és csökkentsük a betegségek kockázatát.
A téli hónapokban a hideg idő és a változó életmód komoly hatással lehet a szív‑ és érrendszerre. A hőmérséklet csökkenése, a kevesebb mozgás, a vitaminhiány és a stresszes ünnepi időszak együttesen növelheti a szív- és érrendszeri események, például a szívinfarktus vagy a magas vérnyomás kockázatát. Szerencsére tudományosan alátámasztott módszerekkel csökkenthetjük a veszélyt.
