Az ún. nyiroködéma enyhe formája a narancsbőrre emlékeztet, és szinte csak szépészeti problémát okoz, ám súlyos esetben az életet lehetetlenné tevő un. elefantiázist eredményezhet – vezet be a limfödéma ismereteibe dr Szélessy Zsuzsanna hematológus.
A nyirokkeringés fő feladata – a vénás rendszer mellett – a szövetközti folyadék elszállítása, visszajuttatása az érrendszerbe. Emellett a nyirokrendszer fontos szerepet lát el a szervezet immunvédelmében, az immunrendszer támogatásában. A nyirok folyadék a nyirokpályákon áramlik, és a nyirokutak hosszabb-rövidebb lefutás után a borsónyi-babnyi nyirokszűrő szervekbe, az ún. nyirokcsomókba nyílnak. A nyirokcsomók feladata – többek között – a nyirok szűrése és a nyirokáramba került szemcsés anyagok, baktériumok visszatartása, így a nyiroknedv a véráramba megtisztulva ér. Amennyiben a nyirokkeringésben zavar keletkezik, úgy az el nem szállított nyirok, szövet közti folyadék felgyülemlése esztétikai, illetve egészségügyi problémákat von maga után.
A nyirokrendszer működésének zavara esetén a nyiroknedv felgyülemlik a szövetek közti térben. Ekkor nyirokpangásról, azaz limfödémáról beszélünk. Jellemző tünete az egyik, vagy mindkét oldalon lévő végtagok – az ujjakat is beleértve- duzzanata, szorító érzése. Fontos megjegyezni, hogy a nyirokpangás sosem az egész testet érinti, csupán annak egy-egy részét!
Nyirokpangás kezdeti stádiumában a bőr benyomása után a „lenyomat” még hosszan látható – később már nem -, a bőr fakó színű, továbbá észrevehető hurkák jelennek meg, melyeket mélyebb ráncok határolnak. Mindezeken kívül jelzésértékű az ujjakon lévő apróbb ráncok eltűnése – mely a vizenyő nagymértékű jelenlétére utal- , valamint a bőr megvastagodása és érdessé válása. Az érintett részen a nyirokpangás miatt akár fájdalom is felléphet, aminek hatására az adott végtag mozgástartománya lecsökken.
A nyirokpangás, vagyis a limfödéma kezdeti stádiumában sokaknál csupán esztétikai gondot jelent, ám egy idő után egyre drasztikusabb tüneteket produkál. A korábban megduzzadt végtag az oxigénhiány miatt kiszárad, majd később rajta ekcéma, orbánc, gyulladás, cellulitisz vagy akár fekély, illetve daganat is kialakulhat. Ennek oka, hogy az adott terület különösen érzékennyé válik a fertőzésekre, ezért a terápiát érdemes mielőbb megkezdeni, hogy a nehezebben kezelhető szövődmények elkerülhetőek legyenek!
Ahhoz, hogy a limfödémát minél hatékonyabban lehessen kezelni, fontos, hogy a mögöttes okokat tisztázzuk – mondja dr. Szélessy Zsuzsanna főorvosnő, a Trombózisközpont hematológusa. Ugyanis csak az esetek igen kis százalékában veleszületett a probléma, leggyakrabban valamilyen betegség miatt alakul ki: pl.lezajlott vénagyulladás és trombózis, műtét, daganat, sugárkezelés, fertőzések, elhízás.
A diagnózis a fizikális vizsgálaton túl képalkotó vizsgálatokkal (MRI, CT), valamint Doppler ultrahanggal izotópos angiográfiával, állítható fel. Amennyiben bebizonyosodott a nyirokpangás, és tisztázottá vált a zavar oka, úgy komplex kezelés javasolt, melyhez a beteg aktív közreműködésére is szükség van.
Első az okok gyógyítása (amennyiben lehetséges), és akár ezzel egyidőben már el kell kezdeni a nyirokkeringés segítését szolgáló terápiákat is.
A kezelés fizioterápiás módszerekkel történik, azaz speciális gyógymasszázs alkalmazásával, gyógytornával, esetenként gépi kompressziós kezeléssel, továbbá kompressziós fáslik felhelyezésével. Ezek hatására a nyirokpangás, így az ödéma mértéke is csökken, a nyirok folyadék kiürül a vénákba.
Így javul a bőr és a kötőszövet oxigén ellátása. Kutatások azt igazolják, hogy a kompressziós fásli, harisnya helyes felhelyezésével és tartós alkalmazásával remek eredményeket lehet elérni, az alsó- és felsővégtagok nyirokkeringési zavarai esetén. A betegek részéről nagy türelmet és kitartást igényel, kis eredménynek is örülni kell, mert legalább a szövődményeket így el tudja kerülni.
Sajnos a betegség százszázalékosan nem gyógyítható minden esetben, de legalább kordában tartható, és a végtag funkcionálisan és esztétikailag is jobb állapotba kerül.
Forrás: Trombózisközpont / Galenus
„A tengerparti nyaralás árnyoldalai: ezekre a fertőzésekre érdemes figyelni” című cikk után külön figyelmet szenteltem az említett anyagban szereplő „Staphylococcus aureus”-nak, mely után több olvasó jelezte, hogy kíváncsi az „MRSA”-ra is, amiről korábban csak érintőlegesen szóltam. Ezért jöjjön most ez a baktérium és nézzük meg, miért is nevezik "szuperkórokozónak" és hogyan védekezhetünk ellene?
Ha már a múltkor szót ejtettem a fogfájásról és fejfájásról, következzen most a hasfájás, amire szintén ajánlott felkészülni, ha nyaralni indulunk – és „úgy egyébként is”. Ez a panasz bármely életkorban előfordulhat. Lehet enyhe, múló kellemetlenség, de akár súlyos betegség jele is. A has több szervet is magába foglal, ezért a fájdalom okának pontos megállapítása olykor nem egyszerű. Cikkemben bemutatom a leggyakoribb kiváltó tényezőket, a fájdalom csillapításának lehetőségeit, és azt is, mikor nem érdemes halogatni az orvosi vizsgálatot.
A fejfájás az egyik leggyakoribb panasz, mely kortól, nemtől függetlenül bárkit érinthet. Változó intenzitású és jellegű lehet: néha tompa nyomásként, máskor éles, lüktető fájdalomként jelentkezik. Bár legtöbbször ártalmatlan, néha komolyabb probléma tünete is lehet. Fontos megérteni, mi állhat a hátterében, és hogyan enyhíthetjük hatékonyan. Főként fontos ez most, ahogy egyre többen indulnak útnak, hogy megérdemelt nyári pihenőjüket élvezzék.
