A nátha és influenza ugyanúgy légzőszervi megbetegedés, viszont különböző vírusok okozzák. Az influenzás megbetegedések és a nátha közötti legfontosabb különbség, hogy míg az influenza jellegzetes tünetei hirtelen, addig a nátha okozta panaszok lassan, fokozatosan rosszabbodnak.
Influenza esetén a fertőződést követően 24-48 órával igen magas láz alakul ki, ami a 39-39,5C fokot is elérheti, erős fejfájással, illetve végtagfájdalommal jár, és csak ezután jelentkezik a torokfájás, száraz köhögés, orrfolyás, orrdugulás és váladékos köhögés. Megfázás esetén alacsonyabb láz, esetleg hőemelkedés jelentkezik izomfájdalom és fejfájás nélkül, ugyanakkor itt vezető panasz az orrfolyás és a tüsszögés.
Míg a megfázásból pár nap alatt maradványtünet nélkül kilábalunk, az influenza szövődményeként előfordulhat elhúzódó felső illetve alsó légúti gyulladás, tüdőgyulladás és szívizomgyulladás is. Influenza esetén csökken a légutak védekezőképessége más kórokozókkal szemben, így jobban ki vagyunk téve egyidejűleg a bakteriális fertőzéseknek is.
Fontos az ágynyugalom
„Tévhit, hogy a megfázás lábon kihordható betegség. A nátha kialakulásáért felelős vírusok ugyanis cseppfertőzéssel terjednek, így olyan zárt közegekben, mint a munkahelyek, az óvodák vagy az iskolák, egy-két nap alatt szinte mindenkin jelentkezhetnek a tünetek. Az influenza esetében pedig akár olyan szövődményekkel is járhat az ágynyugalom elmulasztása, mint a tüdőgyulladás. Maradjunk otthon pár napot, feküdjünk, pihenjünk, hogy szervezetünk a betegség leküzdésére tudjon koncentrálni” – figyelmeztet dr. Tóth-Domán Judit, az Év Magánrendelőjének választott Budai Egészségközpont munkatársa.
Mondhatnánk, hogy azért, mert hideg van, és ez az állítás nem is áll olyan messze az igazságtól. A hidegben orrnyálkahártyánk kevésbé ellenálló a vírusokkal szemben, így ha érintkezésbe kerülünk egy náthás emberrel, a vírusok a mi nyálkahártyánkon is könnyebben szaporodásnak indulnak. Az időjáráson nem változtathatunk, de egy kis odafigyeléssel ellenállóbbá tudjuk tenni szervezetünket. Íme, pár hasznos tipp:
(Forrás: PatikaMagazin)
A vitaminok és étrendkiegészítők célzott alkalmazása segíthet pótolni azokat a tápanyagokat, melyekből étrendünk nem biztosít elegendőt — különösen a téli időszakban, stresszes életmódban, vagy, ha keveset tartózkodunk a szabadban. A következő ABC lista áttekintést ad a legfontosabb mikrotápanyagokról, szerepükről, forrásaikról és arról, mikor érdemes étrendkiegészítő formájában gondoskodni róluk.
Ahogy a hőmérő higanyszála csökken, a hideg levegő nemcsak a bőrünkre és az ízületeinkre hat, hanem az immunrendszerünkre is. A téli időszakban sokan tapasztalják, hogy gyakrabban kapnak el náthát, torokfájást vagy influenzaszerű megbetegedéseket. Szerencsére a tudományos kutatások alapján számos módszer létezik arra, hogy a szervezet természetes védelmét erősítsük és csökkentsük a betegségek kockázatát.
A téli hónapokban a hideg idő és a változó életmód komoly hatással lehet a szív‑ és érrendszerre. A hőmérséklet csökkenése, a kevesebb mozgás, a vitaminhiány és a stresszes ünnepi időszak együttesen növelheti a szív- és érrendszeri események, például a szívinfarktus vagy a magas vérnyomás kockázatát. Szerencsére tudományosan alátámasztott módszerekkel csökkenthetjük a veszélyt.
