Barion Pixel
  

Napi fél és 3 csésze közötti kávéfogyasztás jó hatással van a szív- és érrendszerre



 

A budapesti és a londoni egyetem eredményei a közelmúltban láttak napvilágot a European Journal of Preventive Cardiology orvosi szaklapban – tájékoztatta a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága hétfőn az MTI-t.  A vizsgálatokból kiderült, hogy az összhalálozás terén 12 százalékos, a kardiovaszkuláris halálozás terén 17 százalékos, az újonnan kialakuló stroke terén pedig 21 százalékos relatívkockázat-csökkenést figyeltek meg a kávét mérsékelt mennyiségben fogyasztók körében, összehasonlítva adataikat azokéval, akit egyáltalán nem fogyasztanak kávét – idézi a tájékoztató Simon Juditot, a tanulmány első szerzőjét, a Semmelweis Egyetem PhD hallgatóját.

Az MRI vizsgálatok során azt értékeltük, hogy a rendszeres kávéfogyasztásnak van-e valamilyen hatása a szív struktúrájára és működésére – idézi a tájékoztató Maurovich-Horvat Pált, a Semmelweis Egyetem Orvosi Képalkotó Klinikájának igazgatóját, a kutatás egyik vezetőjét, aki kiemelte: azt találták, hogy a rendszeres, mérsékelt mennyiségű kávéfogyasztás előnyös hatással van a szívre, visszafordítja a korral járó szívelváltozásokat.

A jelenlegi tanulmányban csaknem félmillióan vettek részt, ami nagyon komoly statisztikai erőt biztosít az adatok értékelésekor – idézi a közlemény Steffen Petersent, a Queen Mary Egyetem William Harvey Kutatóintézetének professzorát, a kutatás koordinátorát.

Az eredmények szerint a mértékletes kávéfogyasztás kardiovaszkuláris szempontból nem káros, sőt előnyös lehet. Ez az eddigi legnagyobb volumenű kutatás, ami a kávéfogyasztás szív- és érrendszerre gyakorolt hatásaira fókuszált – tette hozzá.

Azonban nem mindegy, hogy milyen típusú kávét fogyasztunk. A kutatásban résztvevők közül legtöbben vagy őrölt kávét vagy instant kávét ittak rendszeresen – mondta Zahra Raisi-Estabragh, a Queen Mary Egyetem kutatási ösztöndíjasa. “Miközben az őrölt kávé mértékletes fogyasztása és a halálozási esélyek csökkenése között találtunk összefüggést, ugyanezt már nem tudtuk kimutatni a rendszeresen instant kávét fogyasztók körében. Ennek oka valószínűleg a két kávétípus feldolgozásában keresendő, mert különböző kémiai anyagok mutathatók ki bennük” – tette hozzá.

Maurovich-Horvat Pál klinikai igazgató szerint fontos azt is megemlíteni, hogy negatív kardiovaszkuláris következményeket nem találtak azok körében, akik jelentősebb mennyiségben napi 3 csészénél több kávét isznak. “Igaz azonban, hogy ebben a csoportban olyan előnyt nem lehetett megfigyelni, ami a mérsékelt kávéfogyasztók körében igazolható volt” – tette hozzá, kiemelve: a kávé az egyik legtöbbet fogyasztott élvezeti ital a világon, a szív- és érrendszerre gyakorolt hatásairól azonban keveset tudni, vagy legalábbis ellentmondásosak voltak az eddigi kutatási eredmények.

A kutatócsoport a brit UK Biobank adatbázisát felhasználva 468 629 olyan felnőtt adatait elemezte, akik a vizsgálat kezdetén nem szenvedtek szív- és érrendszeri (kardiovaszkuláris) betegségben. A kávézási szokásokat, valamint az életmódbeli sajátosságokat (dohányzás, fizikai aktivitás) részletes kérdőív segítségével térképezték fel.

Adatokat gyűjtöttek az esetleg társuló kardiovaszkuláris kockázati tényezőkről (magasvérnyomás-betegség, diabetes, koleszterinszint) is.

A 11 évig tartó vizsgálat során a résztvevőket 3 csoportba sorolták: a kávét nem fogyasztók a résztvevők 22,1 százalékát tették ki, kávét mérsékelten fogyasztók 58,4 százalékot, míg a kávét jelentős mennyiségben fogyasztók a vizsgálatban közreműködők 19,5 százalékát jelentették. Egy résztanulmányban (30 650 egyén) értékelték a rendelkezésre álló MRI (mágneses rezonancia képalkotó vizsgálat) képanyagát is – áll a közleményben.

 

 

(Forrás: Galenus)


Tetszett a cikk?
 

2022. március 17.

Hasonló cikkek

Mit tehetünk az őszi hajhullás, korpásodás és fejbőrpanaszok ellen?

Az ősz beköszöntével nemcsak a természet változik meg, hanem a testünk is alkalmazkodik a hűvösebb, szelesebb időjáráshoz. Amikor lehűl a levegő és előkerülnek a sapkák, sálak és a vastagabb kabátok, hajunk és fejbőrünk is különleges igénybevételnek van kitéve. Sokan ilyenkor azt veszik észre, hogy a hajuk jobban hullik, a fejbőrük szárazabb vagy épp zsírosabb lesz - és gyakran sajnos megjelenik a korpa is. Ezek a változások nem feltétlenül jelentenek betegséget – az évszakváltás természetes folyamatokat indít el, de érdemes tudatosan felkészülni rájuk.

 

TOVÁBB A CIKKHEZ
2025. 10. 30.

Hogyan ápoljunk kézbőrünket ősszel?

Az ősz beköszöntével nemcsak ruhatárunkat kell átalakítanunk, hanem bőrápolási rutinunkat is. A hűvös, szeles idő és a beltéri fűtés egyaránt megviseli a bőrt: gyakrabban jelentkezik szárazság, húzódás, repedezett kéz, kipirosodás, sőt, az érzékenyebb bőrűeknél akár ekcémás tünetek is fellángolhatnak. Ahhoz, hogy bőrünk ősszel is egészséges és rugalmas maradjon, fontos a tudatos hidratálás, a megfelelő krémek használata és a kíméletes ápolás.

 

TOVÁBB A CIKKHEZ
2025. 10. 30.

Tőzegáfonya – az immunrendszer és a húgyutak védője

Ősszel a szervezetünk egyre inkább ki van téve a megfázásnak, a fáradtságnak és a húgyúti problémáknak. Nem véletlen, hogy ilyenkor sokan keresik a természetes immunerősítőket és avédelmező élelmiszereket. A tőzegáfonya (Vaccinium macrocarpon) talán nem olyan ismert gyümölcs, mint az alma vagy a körte, mégis évszázadok óta a népi gyógyászat egyik titkos fegyvere.

 

TOVÁBB A CIKKHEZ
2025. 10. 30.

Értesüljön elsőként újdonságainkról és havi kedvezményeinkről!