Az eper fán terem (Legalábbis az Alföldön. A dunántúli nyelvjárásokban ugyanezt a gyümölcsöt szedernek nevezik). Az utak mentén, a vidéki házak árokpartján láthatjuk a fehér (Morus alba) és a fekete (Morus nigra) eperfát. A fekete epret mint említettük, egyes nyelvjárásokban szedernek nevezik, ami azonban nem keverendő össze a valódi szederrel, ami indázó, többnyire tüskés, és málnaszerű gyümölcse van. És persze még vannak más fajták is, amelyek hazánkban nem honosak. Az eperfa termését is megehetjük, sőt, még pálinkát is szoktak készíteni belőle.
A szamóca a rózsafélék családjába tartozik. Ez a gyümölcs a földhöz nagyon közel, kisméretű, lágy szárú, évelő bokron terem. Magyarországon három faja őshonos. Hosszú nemesítési munka után hozták létre a Fragaria X ananassát, vagyis a termeszthető szamócát. Az X a nemesítést, keresztezést jelenti. (Ezért is X.)
Amikor elkezdték termeszteni a szamócát, akkor átnevezték földiepernek, majd lustaságból kikopott a „földi” megjelölés, és maradt az „eper”. Ami még érdekes, az az, hogy ez a gyümölcs valójában nem termés, hanem a virág kocsányának megvastagodott csúcsán található apró aszmagterméseket esszük meg.
Szabadföldi szamócát május közepétől június közepéig találunk a piacokon és a boltokban. Vannak persze olyan fajták is, amelyeket akár augusztusig is lehet szüretelni, de Magyarországon főként a már említett intervallumban kapható szabadföldön termett szamóca. Az érési időt természetesen befolyásolja az időjárás is. A szezon általában május 15. körül kezdődik. Ha a betakarítási időszakban nagyon meleg van, akkor rövidebb lesz az érési idő, ha hűvösebb, akkor több héten át is lehet szüretelni.
Az eperről / szamócáról szóló teljes cikk elolvasható az alábbi linkre kattitnva:
http://fmc.hu/2017/05/28/most-akkor-eper-vagy-szamoca/
Figyelem!
Akinek nincsen lehetősége élvezni az eper/szamóca jótékony hatását, annak jó hírt mondunk!
A PatikaPlus Gyógyszertárakban most akciós áron kapható többfajta vitamin!
A vitaminok és étrendkiegészítők célzott alkalmazása segíthet pótolni azokat a tápanyagokat, melyekből étrendünk nem biztosít elegendőt — különösen a téli időszakban, stresszes életmódban, vagy, ha keveset tartózkodunk a szabadban. A következő ABC lista áttekintést ad a legfontosabb mikrotápanyagokról, szerepükről, forrásaikról és arról, mikor érdemes étrendkiegészítő formájában gondoskodni róluk.
Ahogy a hőmérő higanyszála csökken, a hideg levegő nemcsak a bőrünkre és az ízületeinkre hat, hanem az immunrendszerünkre is. A téli időszakban sokan tapasztalják, hogy gyakrabban kapnak el náthát, torokfájást vagy influenzaszerű megbetegedéseket. Szerencsére a tudományos kutatások alapján számos módszer létezik arra, hogy a szervezet természetes védelmét erősítsük és csökkentsük a betegségek kockázatát.
A téli hónapokban a hideg idő és a változó életmód komoly hatással lehet a szív‑ és érrendszerre. A hőmérséklet csökkenése, a kevesebb mozgás, a vitaminhiány és a stresszes ünnepi időszak együttesen növelheti a szív- és érrendszeri események, például a szívinfarktus vagy a magas vérnyomás kockázatát. Szerencsére tudományosan alátámasztott módszerekkel csökkenthetjük a veszélyt.
