A múltkor megígértem, hogy segítek azoknak, akik nem tudják hogyan / mire használják fel a levendulát. A legfontosabb tudnivaló az, hogy e növényt csokorba kötve ajánlott megszárítani, méghozzá árnyas és szellős helyen, felkötve, és virággal lefele lógatva. Így fogja optimális módon megőrizni illatát és színét.
Ezt követően tehetjük vázákba (víz nélkül) a lakótérben (persze, lehet a frissen vágott virág is remek dísze az asztalnak), hogy érezzük az illatát. Ritka szövésű zacskókba helyezve a szekrényekbe is rakhatjuk, hogy elűzze a molyokat. Én bordó, tüll anyagú, szellős dísz-zacskókban tárolom őket a vörös és narancs színben úszó szobámban, s így díszítő elemet is jelentenek.
Van, aki párnát készít, s abba tömködi a levendulát, hogy szebbé tegye vele az álmát (és finom illat járja át éjjel a tüdejét, és minden sejtjét). Nekünk is vannak levendulás párnáink, és nagyon szeretjük, mert frissítő érzést okoz, s még télen is a nyárba képzeljük magunkat tőle, egy levendulás mezőre, Tihanyba, a Balatont csodálva.
A levendula jó mézelő növény, ezért sokszor méhcsaládokat telepítenek mellé, hogy értékes levendulamézzel ajándékozzák meg a gazdát. Ha valakinek nincsenek méhei, annak íme egy alternatív megoldás:
Levendulás méz házilag
Ehhez nem kell más, mint egy üveg méz és 8 levendula ág. A mézet melegítsük fel a levendulával, majd hagyjuk kihűlni. Ilyen egyszerű!
Hogy hogyan készül a levendulás szörp, sütemény, fagylalt, tejszín, ecet... ?
Az alábbi linkre kattintva kiderül!
http://fmc.hu/2018/06/16/mit-kezdj-a-frissen-szedett-levendulaval/
A vitaminok és étrendkiegészítők célzott alkalmazása segíthet pótolni azokat a tápanyagokat, melyekből étrendünk nem biztosít elegendőt — különösen a téli időszakban, stresszes életmódban, vagy, ha keveset tartózkodunk a szabadban. A következő ABC lista áttekintést ad a legfontosabb mikrotápanyagokról, szerepükről, forrásaikról és arról, mikor érdemes étrendkiegészítő formájában gondoskodni róluk.
Ahogy a hőmérő higanyszála csökken, a hideg levegő nemcsak a bőrünkre és az ízületeinkre hat, hanem az immunrendszerünkre is. A téli időszakban sokan tapasztalják, hogy gyakrabban kapnak el náthát, torokfájást vagy influenzaszerű megbetegedéseket. Szerencsére a tudományos kutatások alapján számos módszer létezik arra, hogy a szervezet természetes védelmét erősítsük és csökkentsük a betegségek kockázatát.
A téli hónapokban a hideg idő és a változó életmód komoly hatással lehet a szív‑ és érrendszerre. A hőmérséklet csökkenése, a kevesebb mozgás, a vitaminhiány és a stresszes ünnepi időszak együttesen növelheti a szív- és érrendszeri események, például a szívinfarktus vagy a magas vérnyomás kockázatát. Szerencsére tudományosan alátámasztott módszerekkel csökkenthetjük a veszélyt.
