A növény szezonja egészen október közepéig (az első éjszakai fagyokig) tart. Az arra allergiás egyéneknél orrfolyást, tüsszögést, szemviszketést okoz a legagresszívebb pollen! Asztmás tüneteket is okozhat, amely súlyos ingerköhögéssel, nehézlégzéssel jár azoknál, akik arra genetikailag hajlamosak. Életkori sajátosságoktól függetlenül bárikre súlyosan hathat.
Jó hír, hogy a parlagfű egy kicsit válogatós és a jól beállt gyepeket és az erdőket nem szereti. Irtását folyamatosan kell végezni, és a növényt még a virágzás előtt el kell pusztítani. Engedélyezett erőszak, sőt, a törvényi előírás szerint kötelező is! A gyomot közvetlenül ne érintsük meg, mert az is kiválthatja az allergiás reakciót! Húzzunk mindig kesztyűt!
Ha pedig már tüsszögünk és fuldoklunk a fenti művelet elvégzése alatt, akkor nem árt orvoshoz fordulnunk! Egy egyszerű - ingyenes - bőrteszt azonnal igazolhatja elgondolásunkat (hogy ez a növény okolható-e a tünetekért), de kérhetünk immunológiai vizsgálatot is, amikor a vérünkből állapítják meg a szakemberek a "forrást".
Sokan azt hiszik, hogy a kalcium megoldás jelenthet a tüsszögős-fulladós problémára, ám ők tévednek! Csak pár órára ad védettséget, tehát valójában semmit sem érünk el vele! Sőt, a házipatikai módszerek is csődöt mondanak ebben az esetben. Akkor mi marad? Az asztmás tüneteknél inhalációs eszközökre van szükség, amit tüdőgyógyász szakorvos írhat fel légzésfunkciós vizsgálat alapján.
A témában írt cikk elolvasható az alábbi linkre kattintva:
http://fmc.hu/2016/08/20/biokerteszet-minden-amit-tudni-erdemes-a-parlagfurol/
A vitaminok és étrendkiegészítők célzott alkalmazása segíthet pótolni azokat a tápanyagokat, melyekből étrendünk nem biztosít elegendőt — különösen a téli időszakban, stresszes életmódban, vagy, ha keveset tartózkodunk a szabadban. A következő ABC lista áttekintést ad a legfontosabb mikrotápanyagokról, szerepükről, forrásaikról és arról, mikor érdemes étrendkiegészítő formájában gondoskodni róluk.
Ahogy a hőmérő higanyszála csökken, a hideg levegő nemcsak a bőrünkre és az ízületeinkre hat, hanem az immunrendszerünkre is. A téli időszakban sokan tapasztalják, hogy gyakrabban kapnak el náthát, torokfájást vagy influenzaszerű megbetegedéseket. Szerencsére a tudományos kutatások alapján számos módszer létezik arra, hogy a szervezet természetes védelmét erősítsük és csökkentsük a betegségek kockázatát.
A téli hónapokban a hideg idő és a változó életmód komoly hatással lehet a szív‑ és érrendszerre. A hőmérséklet csökkenése, a kevesebb mozgás, a vitaminhiány és a stresszes ünnepi időszak együttesen növelheti a szív- és érrendszeri események, például a szívinfarktus vagy a magas vérnyomás kockázatát. Szerencsére tudományosan alátámasztott módszerekkel csökkenthetjük a veszélyt.
