Mikor beszélünk alacsony vérnyomásról? Mi állhat e probléma hátterében? Mit tehetünk a vérnyomás emelése érdekében? Erről lesz szó az alábbi cikkben.
Hogy mi számít alacsony vérnyomásnak, arról még szakmai körökben sincs egységes álláspont, pedig nem ritka állapotról van szó. Az alacsony vérnyomás leginkább fiatal nők körében fordul elő.
„Bizonyos vélemények szerint a vérnyomást akkor tekintjük túl alacsonynak, ha az első, vagyis a szisztolés érték nők esetében 100 Hgmm, férfiak esetében pedig 110 Hgmm alatt van, függetlenül attól, hogy a második (diasztolés) érték mennyi” – tudtam meg dr. Kovács Lászlótól. – „Vannak, akik úgy gondolják, hogy a számszerű értékek kevésbé számítanak és sokkal inkább a tünetek döntik el egyénileg, hogy kinek mi a túl alacsony. Előfordulhat, hogy valakinek rendszeresen 90/50 körüli a vérnyomása, és ezzel tökéletesen jól érzi magát, egészséges, míg mások 100-110/60-nál is alacsony vérnyomásra utaló tüneteket mutatnak.”
Az orvos kifejtette, hogy a vérnyomást azért fejezzük ki két értékkel, mert az első szám, a szisztolés nyomás akkor keletkezik, amikor a szív összehúzódik és a bal kamrájából kipumpálja a vért az erekbe, a második szám pedig a diasztolés nyomást jelenti, ami akkor mérhető, amikor a szív elernyed. Hangsúlyozta, hogy csak a sorozatos mérések során tartósan alacsonynak bizonyuló vérnyomás tekinthető kórjelzőnek, mert az esetek túlnyomó többségében alkalmanként fordul elő alacsony érték, ami veszélytelen és legfeljebb átmeneti kellemetlenséget okoz az illetőnek.
Összességében elmondható, hogy az alacsony vérnyomás sokkal kevésbé veszélyes az egészségre, mint a magas vérnyomás, sőt, hozzájárulhat bizonyos - elsősorban szív- és érrendszeri - betegségek rizikójának csökkentéséhez. Éppen ezért (amennyiben nem okoz különösebb panaszokat, illetve nem jár együtt a belső szervek működésének zavaraival) nem szükséges a kezelése. Ha azonban tüneteket okoz, netán szervi működészavarok, illetve károsodások lehetősége áll fenn, akkor szükség lehet megfelelő gyógymódra. Ilyenkor ugyanis arról van szó, hogy a fontos - akár létfontosságú - szervek nem jutnak elég oxigéndús vérhez, tápanyaghoz.
A cikk folytatása elolvasható az alábbi linkre kattintva:
A vitaminok és étrendkiegészítők célzott alkalmazása segíthet pótolni azokat a tápanyagokat, melyekből étrendünk nem biztosít elegendőt — különösen a téli időszakban, stresszes életmódban, vagy, ha keveset tartózkodunk a szabadban. A következő ABC lista áttekintést ad a legfontosabb mikrotápanyagokról, szerepükről, forrásaikról és arról, mikor érdemes étrendkiegészítő formájában gondoskodni róluk.
Ahogy a hőmérő higanyszála csökken, a hideg levegő nemcsak a bőrünkre és az ízületeinkre hat, hanem az immunrendszerünkre is. A téli időszakban sokan tapasztalják, hogy gyakrabban kapnak el náthát, torokfájást vagy influenzaszerű megbetegedéseket. Szerencsére a tudományos kutatások alapján számos módszer létezik arra, hogy a szervezet természetes védelmét erősítsük és csökkentsük a betegségek kockázatát.
A téli hónapokban a hideg idő és a változó életmód komoly hatással lehet a szív‑ és érrendszerre. A hőmérséklet csökkenése, a kevesebb mozgás, a vitaminhiány és a stresszes ünnepi időszak együttesen növelheti a szív- és érrendszeri események, például a szívinfarktus vagy a magas vérnyomás kockázatát. Szerencsére tudományosan alátámasztott módszerekkel csökkenthetjük a veszélyt.
