A garat, gége és a hangszalagok környékén több egészségügyi probléma adódhat. Ennek a légúti betegségek mellett oka lehet, ha valaki sokat használja a hangját – mert például tanár, előadó, vagy ügyfélszolgálaton dolgozik – dohányzik, reflux betegségben szenved vagy egyszerűen csak a helytelen hangképzés miatt rendszeresen túlerőlteti a hangszalagjait. Ezekre az alábbi tünetek jelentkezése hívhatja fel a figyelmet:
A torok és garatmandulák területén lévő elváltozások jól láthatóak, ha megfelelő megvilágítás mellett, nyitott szájjal a tükör felé fordulunk, vagy vizsgálat során az orvos áttekinti ezt a területet. A hangszalagok és a gége területe azonban ekkor már nem látható, ezért van szükség gégetükrözésre.
A gégetükrözés vagy laringoszkópia a hangszalagok és a gége vizsgálata. A mindössze pár centiméter hosszú hangszalagok a gége közepén helyezkednek el. A vizsgáló orvos kis méretű gégetükröt felmelegítve – azért, hogy a kilélegzéskor ne csapódjon le pára – kaphat képet a hangszalagok állapotáról. A gégetükrözés egy másik formája az ún. direkt laringoszkópia. Ennek során a fül-orr-gégész hajlékony, üvegszálas endoszkóppal vizsgálja a gégét.
„Az eszközt a beteg egyik orrfelén keresztül vezetjük le előzetes érzéstelenítés után. Előny, hogy az erősen ingerlékeny garatú betegeknél sem lép fel öklendezési kényszer és az olyan betegek gégéje is áttekinthető vele, akiknél az anatómiai szituáció nem teszi lehetővé az indirekt gégetükrözést.”
A gégetükrözés napjainkban a fül-orr-gégészeti alapvizsgálatok közé tartozik, azonban sokan mégis tartanak tőle. Igaz, hogy nem kellemes, de nem is fájdalmas vizsgálatról van szó.
„A gégetükrözés nem jár semmiféle fájdalommal, amennyiben követi az útmutatást, akkor még hányingertől sem kell tartania. A garat területén érzéstelenítő spray használatára is van lehetőség.”
A tartós rekedtség, gombócérzés, a hang elfáradása és a gyakori torokfájás mind olyan tünet, amiket nem szabad félvállról venni. Bizonyos fül-orr-gégészeti elváltozások és a helytelen beszédtechnika mellett a túlzott gyomorsav termelődés, de akár daganatos elváltozás is állhat a háttérben.
(Forrás: Galenus / Fül-orr-gégeközpont )
„A tengerparti nyaralás árnyoldalai: ezekre a fertőzésekre érdemes figyelni” című cikk után külön figyelmet szenteltem az említett anyagban szereplő „Staphylococcus aureus”-nak, mely után több olvasó jelezte, hogy kíváncsi az „MRSA”-ra is, amiről korábban csak érintőlegesen szóltam. Ezért jöjjön most ez a baktérium és nézzük meg, miért is nevezik "szuperkórokozónak" és hogyan védekezhetünk ellene?
Ha már a múltkor szót ejtettem a fogfájásról és fejfájásról, következzen most a hasfájás, amire szintén ajánlott felkészülni, ha nyaralni indulunk – és „úgy egyébként is”. Ez a panasz bármely életkorban előfordulhat. Lehet enyhe, múló kellemetlenség, de akár súlyos betegség jele is. A has több szervet is magába foglal, ezért a fájdalom okának pontos megállapítása olykor nem egyszerű. Cikkemben bemutatom a leggyakoribb kiváltó tényezőket, a fájdalom csillapításának lehetőségeit, és azt is, mikor nem érdemes halogatni az orvosi vizsgálatot.
A fejfájás az egyik leggyakoribb panasz, mely kortól, nemtől függetlenül bárkit érinthet. Változó intenzitású és jellegű lehet: néha tompa nyomásként, máskor éles, lüktető fájdalomként jelentkezik. Bár legtöbbször ártalmatlan, néha komolyabb probléma tünete is lehet. Fontos megérteni, mi állhat a hátterében, és hogyan enyhíthetjük hatékonyan. Főként fontos ez most, ahogy egyre többen indulnak útnak, hogy megérdemelt nyári pihenőjüket élvezzék.
