Legutóbb már szó volt arról, hogy láz része testünk védekezésének, mert a baktériumok és vírusok fehérjéi - mint minden fehérje - hőérzékenyek, ezért magasabb hőmérsékleten kevésbé képesek tenyészni, szaporodni. Az immunrendszer így hatékonyabban tud megküzdeni a fertőzéssel. Van, amikor nem szükséges a lázat csillapítani, s vannak olyan esetek, amikor indokolt, hogy beavatkozzunk a láz természetes menetébe.
Az acetilszalicilsavat közepes és erősebb lázcsillapításra használhatjuk. (Körülbelül húsz perc múlva fejti ki hatását.) A paracetamol tartalmú gyógyszerek is kiválóan csökkentik a testhőmérsékletet. Az aminofenazon és származékai erős hőmérsékletcsökkentők – kisgyermekeknél lázgörcs esetén is alkalmazhatóak.
Dr. Kovács László tüdőgyógyász elmondta, hogy sajátos módja a lázcsillapításnak, ha "rásegítünk" olyan módon, hogy meleg takarók alatt mielőbb elérje a tetőpontot, ahol aztán elkezdődik az izzadás, verejtékezés, és a láz lefelé indul, a beteg pedig megkönnyebbül.
Magas (39 Celsius feletti) testhőmérséklet esetén állott vizes borogatással is csillapíthatjuk a lázat. A borogatást ajánlott mindkét vádlira felhelyezni: fokozatos és mérsékelt testhőmérséklet-csökkenést eredményez, s a gyógyszerrel szemben nem kényszeríti a lázat rögtön 37 Celsius-fokra.
Mivel a lázas beteg hajlamosabb a kiszáradásra (az intenzívebb verejtékezés miatt), ezért a folyadékpótlásra kiemelten figyelni kell! Kerüljük az alkoholt, a tejes italokat és a szénsavas üdítőket! Jöhet viszont a gyógytea!
A cikk teljes hosszában elolvasható az alábbi linkre kattintva:
https://fmc.hu/2022/02/01/mikor-es-hogyan-csillapitsuk-a-lazat
A vitaminok és étrendkiegészítők célzott alkalmazása segíthet pótolni azokat a tápanyagokat, melyekből étrendünk nem biztosít elegendőt — különösen a téli időszakban, stresszes életmódban, vagy, ha keveset tartózkodunk a szabadban. A következő ABC lista áttekintést ad a legfontosabb mikrotápanyagokról, szerepükről, forrásaikról és arról, mikor érdemes étrendkiegészítő formájában gondoskodni róluk.
Ahogy a hőmérő higanyszála csökken, a hideg levegő nemcsak a bőrünkre és az ízületeinkre hat, hanem az immunrendszerünkre is. A téli időszakban sokan tapasztalják, hogy gyakrabban kapnak el náthát, torokfájást vagy influenzaszerű megbetegedéseket. Szerencsére a tudományos kutatások alapján számos módszer létezik arra, hogy a szervezet természetes védelmét erősítsük és csökkentsük a betegségek kockázatát.
A téli hónapokban a hideg idő és a változó életmód komoly hatással lehet a szív‑ és érrendszerre. A hőmérséklet csökkenése, a kevesebb mozgás, a vitaminhiány és a stresszes ünnepi időszak együttesen növelheti a szív- és érrendszeri események, például a szívinfarktus vagy a magas vérnyomás kockázatát. Szerencsére tudományosan alátámasztott módszerekkel csökkenthetjük a veszélyt.
