Az orvoslás már több száz évvel ezelőtt felismerte a szőlőmagban rejlő gyógyerőt, s azóta is feldolgozzák őrleményként (magliszt, por), olajként és esszenciaként.
Az összegyűjtött magból először kipréselik az olajat, majd megőrlik. A szőlőmag egészben vagy „szimplán szétrágva” nem tudja kifejteni jótékony hatását, ezért szükséges a porítás. Így tudnak a benne lévő hatóanyagok a felszínre kerülni, és így nagyobb felületen (és egyszerűbben) képesek nagy felületen érintkezni a bélrendszerükkel. Sőt, a felszívódás is könnyebben megy így végbe.
Dr. Szentgyörgyi Albert mondta ki először, hogy a szőlőmag tartalmazza valószínűleg a legtöbb természetes antioxidánst. (1936-ban írt a szőlőmag emberi szervezetre kifejtett kedvező hatásáról.)
A szőlőmagban sok a linolénsav is, amely a sejtek egészséges működéséhez is szükséges. Csökkenti a szisztolés és a diasztolés vérnyomást és az LDL koleszterin szintjét is.
Ha folyamatosan fogyasztunk szőlőmagkivonatot, akkor leapad a szemgyulladásunk, nő a látóképességünk, a kontrasztérzékenységünk, s csökken a szürkehályog kialakulásának esélye. Ez az információ kifejezetten fontos lehet azok számára, akik sokat ülnek számítógép előtt!
A cikk folytatása elolvasható az alábbi linkre kattintva:
http://fmc.hu/2017/10/08/miert-ne-kopd-ki-a-szolomagot/
A szemviszketés és könnyezés mögött leggyakrabban allergia áll (különösen szezonban), de okozhatja száraz szem, irritáció (szél, füst, képernyő), ritkábban fertőzés is. Azért fontos jól “belőni” az okot, mert más segít igazán: allergiánál célzott antiallergiás csepp, száraz szemnél műkönny, fertőzés gyanújánál pedig orvosi vizsgálat.
Gyerekeknél az allergia sokféle formában jelentkezhet: van, amikor „csak” elhúzódó orrfolyás és tüsszögés, máskor visszatérő szemviszketés, bőrkiütés vagy köhögés. A nehézség az, hogy a tünetek könnyen összekeverhetők megfázással vagy irritációval – viszont a jó hír, hogy néhány jel alapján elég jól lehet gyanakodni, és időben lépni.
A HPV (humán papillomavírus) nagyon gyakori fertőzés: sokan úgy is átesnek rajta, hogy nem is tudnak róla. A legtöbb esetben az immunrendszer néhány hónap–1-2 év alatt „eltakarítja” a vírust, ugyanakkor ha egy magas kockázatú HPV-típus tartósan megmarad, hosszabb idő alatt rákmegelőző állapotot, majd bizonyos esetekben daganatot is okozhat.
