Az orvoslás már több száz évvel ezelőtt felismerte a szőlőmagban rejlő gyógyerőt, s azóta is feldolgozzák őrleményként (magliszt, por), olajként és esszenciaként.
Az összegyűjtött magból először kipréselik az olajat, majd megőrlik. A szőlőmag egészben vagy „szimplán szétrágva” nem tudja kifejteni jótékony hatását, ezért szükséges a porítás. Így tudnak a benne lévő hatóanyagok a felszínre kerülni, és így nagyobb felületen (és egyszerűbben) képesek nagy felületen érintkezni a bélrendszerükkel. Sőt, a felszívódás is könnyebben megy így végbe.
Dr. Szentgyörgyi Albert mondta ki először, hogy a szőlőmag tartalmazza valószínűleg a legtöbb természetes antioxidánst. (1936-ban írt a szőlőmag emberi szervezetre kifejtett kedvező hatásáról.)
A szőlőmagban sok a linolénsav is, amely a sejtek egészséges működéséhez is szükséges. Csökkenti a szisztolés és a diasztolés vérnyomást és az LDL koleszterin szintjét is.
Ha folyamatosan fogyasztunk szőlőmagkivonatot, akkor leapad a szemgyulladásunk, nő a látóképességünk, a kontrasztérzékenységünk, s csökken a szürkehályog kialakulásának esélye. Ez az információ kifejezetten fontos lehet azok számára, akik sokat ülnek számítógép előtt!
A cikk folytatása elolvasható az alábbi linkre kattintva:
http://fmc.hu/2017/10/08/miert-ne-kopd-ki-a-szolomagot/
A vitaminok és étrendkiegészítők célzott alkalmazása segíthet pótolni azokat a tápanyagokat, melyekből étrendünk nem biztosít elegendőt — különösen a téli időszakban, stresszes életmódban, vagy, ha keveset tartózkodunk a szabadban. A következő ABC lista áttekintést ad a legfontosabb mikrotápanyagokról, szerepükről, forrásaikról és arról, mikor érdemes étrendkiegészítő formájában gondoskodni róluk.
Ahogy a hőmérő higanyszála csökken, a hideg levegő nemcsak a bőrünkre és az ízületeinkre hat, hanem az immunrendszerünkre is. A téli időszakban sokan tapasztalják, hogy gyakrabban kapnak el náthát, torokfájást vagy influenzaszerű megbetegedéseket. Szerencsére a tudományos kutatások alapján számos módszer létezik arra, hogy a szervezet természetes védelmét erősítsük és csökkentsük a betegségek kockázatát.
A téli hónapokban a hideg idő és a változó életmód komoly hatással lehet a szív‑ és érrendszerre. A hőmérséklet csökkenése, a kevesebb mozgás, a vitaminhiány és a stresszes ünnepi időszak együttesen növelheti a szív- és érrendszeri események, például a szívinfarktus vagy a magas vérnyomás kockázatát. Szerencsére tudományosan alátámasztott módszerekkel csökkenthetjük a veszélyt.
