Az orvos- és sporttudomány fejlődésének és a téma iránt elkötelezett szakembereknek köszönhetően egyre több helyen olvashatunk, s napról napra többet tudhatunk meg a testünket belülről borító hálózatos szervrendszerről, a fasciarendszerről.
A kötőszövetek beburkolják izmainkat, a belső szerveinket, s hártyákat, szalagokat, tartóelemeket hoznak létre testünk minden részében. A kötőszövetről mára bebizonyosodott, hogy egy önálló szervrendszerként tekinthetünk rá és nagyon nagy szerepe van izmaink optimális működésében, a megfelelő ideg-izom kontroll kialakításában, belső szerveink rögzítésében.
„Ha kötőszöveteink jó állapotúak, akkor testünk működése is optimálisabb. Ha gyengék, lazák vagy túlságosan feszesek, merevek, akkor alapvetően rontják izmaink működését, s kényelmetlen tüneteket okoznak, melyek akár súlyos problémákhoz is vezethetnek.” – tudtam meg Peringer Orsolyától.
Az intim medical specialistaként dolgozó fehérvári szakember elmondta:
A kötőszövet az izmainkkal ellentétben nem edzhető.
De szerkezete és ezáltal funkciója is pozitívan befolyásolható: testünk felszínén, a bőr alatti kötőszövetes réteg jól stimulálható hideg-meleg vizes, váltott zuhannyal, a mélyebb rétegek állapota pedig nyújtógyakorlatokkal, elongációkkal javítható.
Izmaink és kötőszöveteink állapota ún. SMR hengerrel is javítható. Az SMR jelentése: self-myofascial release, vagyis izompólya- vagy kötőszöveti önmasszázs. A hengerrel történő speciális gyakorlatok végzése segít az izmok regenerációjában, növeli a testmozgás hatékonyságát, megelőzheti az izomsérüléseket. A rendszeresen végzett SMR hengeres önmasszázs ezen kívül oldja a stressz által kiváltott izomfeszüléseket, kimasszírozza a fájdalmas, befeszült izomcsomókat.
A cikk folytatása elolvasható az alábbi linkre kattintva:
https://fmc.hu/2020/06/02/miert-fontos-hogy-jo-allapotban-legyen-a-kotoszovet/
A vitaminok és étrendkiegészítők célzott alkalmazása segíthet pótolni azokat a tápanyagokat, melyekből étrendünk nem biztosít elegendőt — különösen a téli időszakban, stresszes életmódban, vagy, ha keveset tartózkodunk a szabadban. A következő ABC lista áttekintést ad a legfontosabb mikrotápanyagokról, szerepükről, forrásaikról és arról, mikor érdemes étrendkiegészítő formájában gondoskodni róluk.
Ahogy a hőmérő higanyszála csökken, a hideg levegő nemcsak a bőrünkre és az ízületeinkre hat, hanem az immunrendszerünkre is. A téli időszakban sokan tapasztalják, hogy gyakrabban kapnak el náthát, torokfájást vagy influenzaszerű megbetegedéseket. Szerencsére a tudományos kutatások alapján számos módszer létezik arra, hogy a szervezet természetes védelmét erősítsük és csökkentsük a betegségek kockázatát.
A téli hónapokban a hideg idő és a változó életmód komoly hatással lehet a szív‑ és érrendszerre. A hőmérséklet csökkenése, a kevesebb mozgás, a vitaminhiány és a stresszes ünnepi időszak együttesen növelheti a szív- és érrendszeri események, például a szívinfarktus vagy a magas vérnyomás kockázatát. Szerencsére tudományosan alátámasztott módszerekkel csökkenthetjük a veszélyt.
