Dr. Kádár János belgyógyász, immunológus, az Immunközpont főorvosa szerint ennek oka sokszor életmódunkban keresendő, de akár komolyabb orvosi rendellenességet is jelezhet.
A szorongás megbetegít
Sokan nem kapcsolják össze a kettőt, pedig idegállapotunk nagyon is befolyásolja a közérzetünket, egészségünket. Egy szorongó ember gyakran szenved gyomorproblémák, hányinger miatt és sűrűbben betegszik meg, mert ez az állapot az immunrendszerét is legyengíti. Emellett fokozott verejtékezés, légszomj, szédülés, magasabb pulzus és remegés is gyakran – vagy bizonyos helyzetekhez köthetően – jelentkezhet. Ha ez az állapot 6 hónapnál tovább tart, akkor generalizált szorongásos zavar gyanúja áll fenn, mely mindenképpen orvosi kezelést igényel.
A krónikus stressz fizikai tüneteket okoz
Bizonyos helyzetekben a stressz normális és hasznos reakció, hiszen veszélyhelyzetekben a gyorsabb reakciót, a menekülést segíti. Ám ha huzamosabb időn át jelentkezik, a szervezet az állandó „készenlétben” kimerül. Ez negatívan befolyásolja az immun-, idegrendszer, a hormonok és a szív egészségét. Energiahiány, emésztési problémák – hasmenés, székrekedés – álmatlanság, szorongás, izomfájdalom és merevség, fejfájás, gyakoribb fertőzések, a társasági élet beszűkülése jelezheti, hogy túl sok a stressz az életünkben.
A túl kevés alvásnak egészségünk látja kárát
Ha keveset, vagy ha időben ugyan eleget, de rosszul – például gyakori ébredésekkel – alszunk, akkor idővel szervezetünk jelezni fog. Az alkohol, koffein és bizonyos gyógyszerek is befolyásolják az alvásunk minőségét, különösen, ha a lefekvés előtti órákban fogyasztjuk.
Az alváshiány tünete a nappali fáradtság, álmosság, a koncentráció csökkenése, ingerlékenység és szorongás, gyakoribb fertőzések.
Nem megfelelő étrend és túl kevés folyadék
Az egyoldalú, vagy kevés értékes tápanyagot tartalmazó étrend nem biztosít elegendő energiát a szervezet számára, emiatt is jelentkezhet krónikus fáradtság, gyengeség, gyakoribb fertőzések és lassabb gyógyulási idő. Sokan elfeledkeznek arról, hogy napközben rendszeresen igyanak, a dehidratáltság pedig a teljesítőképesség romlását, koncentrálási nehézségeket és fejfájást is okozhat.
Rossz higiéniás szokások
Bőrünk az elsődleges védelmi vonal a kórokozókkal szemben, ezért fontos, hogy figyeljünk az egészségére. Rendszeres tisztálkodás, a bőr egészséges baktériumflórájának megőrzése, a száraz, kirepedezett bőr kezelése megfelelő hidratáló készítménnyel, az ágynemű, a ruházat megfelelő tisztítása képes csökkenteni a fertőzések számát. A szájhigiénia szintén fontos eleme egészségünk megőrzésének. A szervezetben kialakuló gyulladások, rendellenességek gyakori kiindulópontjai a krónikus, kezeletlen ínybetegségek.
Vérszegénység miatt is lehet beteges
A vérszegény emberek szervezetében kevés a hemoglobin, a vörösvérsejtek azon része, mely az oxigént szállítja. Ha a szövetek és a sejtek nem jutnak elég oxigénhez, nem tudnak tökéletesen működni. Az érintetteknél fáradékonyság, összpontosítási problémák, sápadtság és légszomj jelentkezhet.
Munkahelyi ártalom?
Ha valaki tartósan tartózkodik olyan környezetben, ahol kórokozók magasabb arányban fordulnak elő, akkor természetes, hogy gyakrabban is lehet beteg. A gyermekekkel vagy az egészségügyben dolgozók, a kollégiumokban, nagyobb közösségekben élők, a tömegközlekedési eszközökön rendszeresen utazók még inkább ki vannak téve a fertőzések veszélyének.
Immunbetegségeket is jelezhet!
Az autoimmun betegségek legyengítik az immunrendszert, emiatt gyakrabban kaphatunk el különböző fertőzéseket és a felépülés is hosszabb lehet. Több autoimmun betegség létezik, melyek ilyen hatást kiválthatnak. Ilyen például a lupusz, a sokízületi gyulladás vagy az autoimmun eredetű pajzsmirigy gyulladás is. Ezek tünetei ugyan szerteágazó tüneteket okozhatnak, ám ha hosszabb ideje fáradtsággal, bőrkiütésekkel, álmatlansággal, gyomor- és bélrendszeri tünetekkel küzdünk, akkor érdemes immunológiai okokat is keresni a háttérben.
Forrás: Patika Magazin
A vitaminok és étrendkiegészítők célzott alkalmazása segíthet pótolni azokat a tápanyagokat, melyekből étrendünk nem biztosít elegendőt — különösen a téli időszakban, stresszes életmódban, vagy, ha keveset tartózkodunk a szabadban. A következő ABC lista áttekintést ad a legfontosabb mikrotápanyagokról, szerepükről, forrásaikról és arról, mikor érdemes étrendkiegészítő formájában gondoskodni róluk.
Ahogy a hőmérő higanyszála csökken, a hideg levegő nemcsak a bőrünkre és az ízületeinkre hat, hanem az immunrendszerünkre is. A téli időszakban sokan tapasztalják, hogy gyakrabban kapnak el náthát, torokfájást vagy influenzaszerű megbetegedéseket. Szerencsére a tudományos kutatások alapján számos módszer létezik arra, hogy a szervezet természetes védelmét erősítsük és csökkentsük a betegségek kockázatát.
A téli hónapokban a hideg idő és a változó életmód komoly hatással lehet a szív‑ és érrendszerre. A hőmérséklet csökkenése, a kevesebb mozgás, a vitaminhiány és a stresszes ünnepi időszak együttesen növelheti a szív- és érrendszeri események, például a szívinfarktus vagy a magas vérnyomás kockázatát. Szerencsére tudományosan alátámasztott módszerekkel csökkenthetjük a veszélyt.
