Az indiai nők a kurkuma gyökerét egy nagy gödörben tartják, amelyet banánlevelekkel és fűszálakkal bélelnek ki előtte. Aztán megszárítják, szétdörgölik és kisajtolják. Az így kinyert nedűt megisszák, és hajkenőcsnek is használják. A sajtolás kosarakban, bambusznád-csövek segítségével történik. Mivel úgy tartják, hogy a kurkuma fiatalítja a testet, ezért több helyen kurkumás vízzel mossák meg a hölgyek arcukat.
Ez az elegy a pólusokat is remekül tisztítja, szabályozza a faggyúmirigyek működését, fokozza a vérkeringést, támogatja a kollagén termelődését és aranyló színt kölcsönöz a bőrnek.
Sőt, megállíthatja a vérzést, antiszeptikus és csillapító hatású lehet, csökkentheti a duzzanatokat is. Rándulásra, izomlázra, zúzódásokra és viszketésre is alkalmazzák. Fájdalomcsillapításra is használják: tejben feloldják, és úgy isszák.
Pókcsípéseknél, kígyómarásnál is a kurkumához fordulnak: három evőkanál kurkumagyökeret fél csésze vízzel kevernek össze, s azt hörpintik le gyorsan. Külsőleg is alkalmazzák: ilyenkor liszttel készítenek sűrű pépet (sokszor hidegen sajtolt olajjal is vegyítik), amelyet égési és vágott sebekre, bőrsérülésekre, csípésekre, marásokra, horzsolásokra, véraláfutásra stb. kennek.
A kurkumáról elolvasható egy érdekes cikk az alábbi linkre kattintva:
http://fmc.hu/2017/01/29/mar-az-ajurvedaban-is-irnak-a-kurkuma-jotekony-hatasairol/
A vitaminok és étrendkiegészítők célzott alkalmazása segíthet pótolni azokat a tápanyagokat, melyekből étrendünk nem biztosít elegendőt — különösen a téli időszakban, stresszes életmódban, vagy, ha keveset tartózkodunk a szabadban. A következő ABC lista áttekintést ad a legfontosabb mikrotápanyagokról, szerepükről, forrásaikról és arról, mikor érdemes étrendkiegészítő formájában gondoskodni róluk.
Ahogy a hőmérő higanyszála csökken, a hideg levegő nemcsak a bőrünkre és az ízületeinkre hat, hanem az immunrendszerünkre is. A téli időszakban sokan tapasztalják, hogy gyakrabban kapnak el náthát, torokfájást vagy influenzaszerű megbetegedéseket. Szerencsére a tudományos kutatások alapján számos módszer létezik arra, hogy a szervezet természetes védelmét erősítsük és csökkentsük a betegségek kockázatát.
A téli hónapokban a hideg idő és a változó életmód komoly hatással lehet a szív‑ és érrendszerre. A hőmérséklet csökkenése, a kevesebb mozgás, a vitaminhiány és a stresszes ünnepi időszak együttesen növelheti a szív- és érrendszeri események, például a szívinfarktus vagy a magas vérnyomás kockázatát. Szerencsére tudományosan alátámasztott módszerekkel csökkenthetjük a veszélyt.
