A menstruációs migrén két fő csoportra osztható. Az úgynevezett tiszta menstruációs migrén, aminek az előfordulási gyakorisága 1% körüli, a menstruációval esik egybe. Vagyis, a migrénes fejfájás a menstruációt megelőző két napban és a havi vérzés első három napján jelentkezik. A menstruációs vérzés és a fejfájás közti kapocs ebben az esetben egyértelmű.
A másik csoportot képező úgynevezett menstruációhoz társuló migrén jóval gyakoribb a maga 6-7%-os előfordulási arányával, és ez a menstruációs cikluson belül bármelyik időszakában felléphet. Nem könnyű tehát megállapítani, hogy a nemi hormonokkal, elsősorban az ösztrogénnel összefüggő migrénes fejfájásról van-e szó. A menstruációs migrén okaként többen az ösztrogénmegvonásos teóriát említik. Megfigyelték ugyanis, hogy az orális fogamzásgátlókat szedő nőknél a menstruációs migrén jellemzően a hormonmentes időszakokban következik be. Ennek értelmében a 21/7 adagolási sémájú hormonális orális fogamzásgátlók helyett a folyamatos, placebomentes hormonadagolás csökkenést idézhet elő a fejfájás súlyosságában.
A menstruációs migrén jellemzően aura nélkül fordul elő. Ront a helyzeten az, hogy a menstruációs migrén súlyosabb, tartósabb, valamint gyógyszeresen nehezebben kezelhető, mint a nem menstruációs, „klasszikus” migrén.
Annak érdekében, hogy a menstruációs migrén egyszerűbben diagnosztizálható lehessen, érdemes menstruációs naptárral kombinált fejfájásnaplót vezetni, és azt a kezelőorvosnak megmutatni. A naplóban jelölni kell a havi vérzés napjait, illetve azokat a napokat, amelyeken fejfájás lép fel; érdemes továbbá jelölni azt is, hogy mekkora erősségű a fejfájás, és mennyi idő után múlik el. A menstruációval társuló migrén kezelésében vény nélkül kapható és vényköteles patikaszerek alkalmazhatók. Emellett, bizonyos esetekben megelőzésre alkalmas gyógyszerek szedését is javasolhatja a kezelőorvos.
(Forrás: Dr. Budai Lívia PhD szakgyógyszerész / PatikaMagazin)
A vitaminok és étrendkiegészítők célzott alkalmazása segíthet pótolni azokat a tápanyagokat, melyekből étrendünk nem biztosít elegendőt — különösen a téli időszakban, stresszes életmódban, vagy, ha keveset tartózkodunk a szabadban. A következő ABC lista áttekintést ad a legfontosabb mikrotápanyagokról, szerepükről, forrásaikról és arról, mikor érdemes étrendkiegészítő formájában gondoskodni róluk.
Ahogy a hőmérő higanyszála csökken, a hideg levegő nemcsak a bőrünkre és az ízületeinkre hat, hanem az immunrendszerünkre is. A téli időszakban sokan tapasztalják, hogy gyakrabban kapnak el náthát, torokfájást vagy influenzaszerű megbetegedéseket. Szerencsére a tudományos kutatások alapján számos módszer létezik arra, hogy a szervezet természetes védelmét erősítsük és csökkentsük a betegségek kockázatát.
A téli hónapokban a hideg idő és a változó életmód komoly hatással lehet a szív‑ és érrendszerre. A hőmérséklet csökkenése, a kevesebb mozgás, a vitaminhiány és a stresszes ünnepi időszak együttesen növelheti a szív- és érrendszeri események, például a szívinfarktus vagy a magas vérnyomás kockázatát. Szerencsére tudományosan alátámasztott módszerekkel csökkenthetjük a veszélyt.
