A menstruációs migrén két fő csoportra osztható. Az úgynevezett tiszta menstruációs migrén, aminek az előfordulási gyakorisága 1% körüli, a menstruációval esik egybe. Vagyis, a migrénes fejfájás a menstruációt megelőző két napban és a havi vérzés első három napján jelentkezik. A menstruációs vérzés és a fejfájás közti kapocs ebben az esetben egyértelmű.
A másik csoportot képező úgynevezett menstruációhoz társuló migrén jóval gyakoribb a maga 6-7%-os előfordulási arányával, és ez a menstruációs cikluson belül bármelyik időszakában felléphet. Nem könnyű tehát megállapítani, hogy a nemi hormonokkal, elsősorban az ösztrogénnel összefüggő migrénes fejfájásról van-e szó. A menstruációs migrén okaként többen az ösztrogénmegvonásos teóriát említik. Megfigyelték ugyanis, hogy az orális fogamzásgátlókat szedő nőknél a menstruációs migrén jellemzően a hormonmentes időszakokban következik be. Ennek értelmében a 21/7 adagolási sémájú hormonális orális fogamzásgátlók helyett a folyamatos, placebomentes hormonadagolás csökkenést idézhet elő a fejfájás súlyosságában.
A menstruációs migrén jellemzően aura nélkül fordul elő. Ront a helyzeten az, hogy a menstruációs migrén súlyosabb, tartósabb, valamint gyógyszeresen nehezebben kezelhető, mint a nem menstruációs, „klasszikus” migrén.
Annak érdekében, hogy a menstruációs migrén egyszerűbben diagnosztizálható lehessen, érdemes menstruációs naptárral kombinált fejfájásnaplót vezetni, és azt a kezelőorvosnak megmutatni. A naplóban jelölni kell a havi vérzés napjait, illetve azokat a napokat, amelyeken fejfájás lép fel; érdemes továbbá jelölni azt is, hogy mekkora erősségű a fejfájás, és mennyi idő után múlik el. A menstruációval társuló migrén kezelésében vény nélkül kapható és vényköteles patikaszerek alkalmazhatók. Emellett, bizonyos esetekben megelőzésre alkalmas gyógyszerek szedését is javasolhatja a kezelőorvos.
(Forrás: Dr. Budai Lívia PhD szakgyógyszerész / PatikaMagazin)
„A tengerparti nyaralás árnyoldalai: ezekre a fertőzésekre érdemes figyelni” című cikk után külön figyelmet szenteltem az említett anyagban szereplő „Staphylococcus aureus”-nak, mely után több olvasó jelezte, hogy kíváncsi az „MRSA”-ra is, amiről korábban csak érintőlegesen szóltam. Ezért jöjjön most ez a baktérium és nézzük meg, miért is nevezik "szuperkórokozónak" és hogyan védekezhetünk ellene?
Ha már a múltkor szót ejtettem a fogfájásról és fejfájásról, következzen most a hasfájás, amire szintén ajánlott felkészülni, ha nyaralni indulunk – és „úgy egyébként is”. Ez a panasz bármely életkorban előfordulhat. Lehet enyhe, múló kellemetlenség, de akár súlyos betegség jele is. A has több szervet is magába foglal, ezért a fájdalom okának pontos megállapítása olykor nem egyszerű. Cikkemben bemutatom a leggyakoribb kiváltó tényezőket, a fájdalom csillapításának lehetőségeit, és azt is, mikor nem érdemes halogatni az orvosi vizsgálatot.
A fejfájás az egyik leggyakoribb panasz, mely kortól, nemtől függetlenül bárkit érinthet. Változó intenzitású és jellegű lehet: néha tompa nyomásként, máskor éles, lüktető fájdalomként jelentkezik. Bár legtöbbször ártalmatlan, néha komolyabb probléma tünete is lehet. Fontos megérteni, mi állhat a hátterében, és hogyan enyhíthetjük hatékonyan. Főként fontos ez most, ahogy egyre többen indulnak útnak, hogy megérdemelt nyári pihenőjüket élvezzék.
