Az afta a szájüreg nyálkahártyájának a leggyakoribb betegsége. Az afta egy vagy több – általában 1-10 mm átmérőjű – fekély formájában jelenhet meg a szájüreg nyálkahártyáján, sárgás-fehér alappal és vérbő, vörös színű udvarral. Mondhatnánk, hogy a szájnyálkahártya kisebb, felületes fekélyei az afták, az esetek döntő többségében néhány nap alatt szö vődmények nélkül gyógyulnak, és nem kell velük foglalkozni… Mégis, az afták olyan mértékben fájdalmasak lehetnek, hogy az evést, az ivást és a beszédet is képesek nehezíteni vagy akadályozni.
Az afta gyakorisága ellenére máig sem ismert a kialakulásának a pontos oka. Úgy tűnik, hogy egyes vírusok (pl. herpeszvírusok, adenovírusok) szerepet kapnak a létrejöttében.
• Emellett, az afta kialakulásáért genetikai tényezők is okolhatók.
• Továbbá vérképzőszervi hiánybetegségek (pl. vashiány, B12-vitamin-hiány) és cinkhiány esetén is gyakoribb az előfordulása.
• Esetenként bélrendszeri betegségekkel, köztük coeliakiával vagy Crohn-betegséggel
társultan fordul elő.
• Sokan tapasztalják, hogy pszichés stressz vagy valamilyen trauma, például egy
fogászati beavatkozás vezet az afta kialakulásához, fellángolásához.
• Többen azt figyelték meg, hogy bizonyos ételek fogyasztása (pl. paradicsom,
dió) okolható a fájdalmas fekélyek megjelenéséért.
• Mások a nátrium-laurilszulfát-tartalmú fogkrémek használatakor tapasztalják a kialakulását.
• Nem kizárt, hogy a fogazat (pl. növésben lévő bölcsességfog) vagy a műfogsor irritálja tartósan az érintett területet, és emiatt alakulnak ki újra és újra az afták; ekkor fogorvosi konzultáció javasolható.
A fekélyes sebek általában 8-14 nap alatt spontán gyógyulnak, heg nélkül. Megjegyzendő, hogy az idősebb betegeknél előfordulhat a ritka, ún. Sutton típusú afta, amelynek a gyógyulása 40 napig is tarthat. Az afták a házipatika gyógyszereivel is jól kezelhetők.
A hosszan fennálló, gyógyulás jeleit nem mutató afták azonban orvosi kivizsgálást igényelnek. Javasolt felkeresni az orvost, ha lázzal vagy nyirokcsomóduzzanattal járnak a panaszok, netán gyenge immunrendszerű egyénről van szó, akinél nagyobb méretű és nehezen gyógyuló afták jelentkeznek.
Dr. Budai Mariann PhD
szakgyógyszerész
A vitaminok és étrendkiegészítők célzott alkalmazása segíthet pótolni azokat a tápanyagokat, melyekből étrendünk nem biztosít elegendőt — különösen a téli időszakban, stresszes életmódban, vagy, ha keveset tartózkodunk a szabadban. A következő ABC lista áttekintést ad a legfontosabb mikrotápanyagokról, szerepükről, forrásaikról és arról, mikor érdemes étrendkiegészítő formájában gondoskodni róluk.
Ahogy a hőmérő higanyszála csökken, a hideg levegő nemcsak a bőrünkre és az ízületeinkre hat, hanem az immunrendszerünkre is. A téli időszakban sokan tapasztalják, hogy gyakrabban kapnak el náthát, torokfájást vagy influenzaszerű megbetegedéseket. Szerencsére a tudományos kutatások alapján számos módszer létezik arra, hogy a szervezet természetes védelmét erősítsük és csökkentsük a betegségek kockázatát.
A téli hónapokban a hideg idő és a változó életmód komoly hatással lehet a szív‑ és érrendszerre. A hőmérséklet csökkenése, a kevesebb mozgás, a vitaminhiány és a stresszes ünnepi időszak együttesen növelheti a szív- és érrendszeri események, például a szívinfarktus vagy a magas vérnyomás kockázatát. Szerencsére tudományosan alátámasztott módszerekkel csökkenthetjük a veszélyt.
