Az első magnóliákat i.sz. 650-ben a kínai buddhista szerzetesek már termesztették. A hófehér virágú Magnolia denudata a tisztaság szimbóluma volt a templomkertekben.
A liliomfát a keleti népek nemcsak szépsége miatt szerették oly’ nagyon régen és most, hanem azért is, mert úgy tartják, hogy gyógyító erővel rendelkezik! Kínában több mint ezer féle betegségre használják: a fa kérgéből hasmenés, hányás, gyomorhurut, fekély kezelésére készítenek orvosságot, de tapasztalataik szerint hatásos a szorongás, a depresszió ellen is.
A magnóliának már az illata is nyugtató hatású, ezért is használják különböző aromákhoz, s olyan szerekhez, melyekkel a pánikrohamokat, a stresszt csökkentik. A lakásokat is előszeretettel illatosítják ezekkel a kivonatokkal. A kínaiak a magnóliateát köhögés, ormelléküreg-gyulladás ellen is bevetik.
A japánok akkor kérnek tőle segítséget, ha asztma vagy allergia gyötör valakit, és májvédőként is használják. A magnóliarügyekkel csillapítható a fejfájás, enyhíthetők az idegrendszeri betegségek és a gyulladások. Véralvadásgátló hatása műtéteknél is jól jön. Sőt, a magnólia hatásos a szív- és érrendszeri betegségek ellen, segít az étvágy szabályzásában - így a testsúly-csökkentésben is szerepe van -, s társunk lehet az álmatlanság leküzdésében is.
A kutatások azt bizonyítják, hogy a magnólia kérgéből készült kivonat segít a fogszuvasodás megelőzésében, valamint több szájüreget érintő betegség kialakulásában, mert megakadályozza a baktériumok elszaporodását a szájban. Természetes antioxidáns, melynek közismert rákellenes tulajdonsága.
A cikk folytatása elolvasható az alábbi linkre kattintva:
https://fmc.hu/2022/05/14/magnolia-a-tavasz-legfeltunobb-szepsege-mely-raadasul-gyogyito-hatasu
A vitaminok és étrendkiegészítők célzott alkalmazása segíthet pótolni azokat a tápanyagokat, melyekből étrendünk nem biztosít elegendőt — különösen a téli időszakban, stresszes életmódban, vagy, ha keveset tartózkodunk a szabadban. A következő ABC lista áttekintést ad a legfontosabb mikrotápanyagokról, szerepükről, forrásaikról és arról, mikor érdemes étrendkiegészítő formájában gondoskodni róluk.
Ahogy a hőmérő higanyszála csökken, a hideg levegő nemcsak a bőrünkre és az ízületeinkre hat, hanem az immunrendszerünkre is. A téli időszakban sokan tapasztalják, hogy gyakrabban kapnak el náthát, torokfájást vagy influenzaszerű megbetegedéseket. Szerencsére a tudományos kutatások alapján számos módszer létezik arra, hogy a szervezet természetes védelmét erősítsük és csökkentsük a betegségek kockázatát.
A téli hónapokban a hideg idő és a változó életmód komoly hatással lehet a szív‑ és érrendszerre. A hőmérséklet csökkenése, a kevesebb mozgás, a vitaminhiány és a stresszes ünnepi időszak együttesen növelheti a szív- és érrendszeri események, például a szívinfarktus vagy a magas vérnyomás kockázatát. Szerencsére tudományosan alátámasztott módszerekkel csökkenthetjük a veszélyt.
