Az E-vitaminban gazdag kukoricaliszt a gluténmentes táplálkozás egyik fő alapanyaga, hiszen nem tartalmazza a problémát okozó fehérjét. Jól alkalmazható sütemények készítéséhez édeskés ízének köszönhetően, de jellegzetes íze miatt nem mindenki kedveli. Sárga színének köszönhetően nem tűnik fel, ha tojásmentesen készül az ételünk. Hátránya, hogy ha 30-40%-nál több kukoricalisztet tartalmaz egy kenyér, akkor törékennyé, szárazzá válik.
A finomra őrölt rizsből készült liszt egyre nagyobb népszerűségnek örvend a gluténmentes diétát követők körében. Nem csak kenyerek és különféle tészták készítéséhez alkalmas, hanem sűrítőanyagként is kiváló. Viszonylag jól alkalmazható a búzaliszt helyettesítésére, de kevés tojás és margarin tartalmú süteményeknél érdemes magasabb zsiradék tartalmú lisztekkel keverni! Magasabb rosttartalmú változata a barna rizsliszt, mely ugyanúgy használható, mint a fehér változat- mondja Varga Dóra, a Budai Endokrinközpont dietetikusa.
 |
A hajdinaliszt bár jellegzetes ízű, de sokrétű alapanyag. Készítenek belőle kenyeret, pogácsát, és süteményeket is, sőt a jellegzetes francia palacsinta alapanyagául szolgál. Magas rosttartalmának köszönhetően sokáig teltségérzetet biztosít, rendszeressé teszi az emésztést, kiemelkedő magnézium és kálium tartalma a megfelelő ásványi anyag ellátottsághoz is hozzájárul.
Kevésbé ismert lisztfajta, pedig kiválóan illik mind a gluténmentes, mind a fogyókúrás étrendbe. A kókuszlisztnek alacsony a szénhidrát tartalma, viszont élelmi rostban nagyon gazdag. Állagában leginkább a búzalisztre hasonlít, elsősorban édességekhez készítéséhez lehet jól felhasználni. Használatánál azonban ügyeljen arra, hogy rengeteg vizet vesz fel!
Bár kissé jobban a pénztárcába kell nyúlni a gesztenyelisztért, ám érdemes, hiszen a gesztenye sajátos aromája valóban felfedezhető benne, így remekül használható – többek között- édes sütemények elkészítéséhez. A gesztenyeliszt ízéhez remekül passzolnak a dióban, a mandulában, a mézben, a csokoládéban, a mogyoróban és a fenyőmagban rejlő aromák. Érdemes vele kísérletezni!
(Forrás: PatikaMagazin)
A vitaminok és étrendkiegészítők célzott alkalmazása segíthet pótolni azokat a tápanyagokat, melyekből étrendünk nem biztosít elegendőt — különösen a téli időszakban, stresszes életmódban, vagy, ha keveset tartózkodunk a szabadban. A következő ABC lista áttekintést ad a legfontosabb mikrotápanyagokról, szerepükről, forrásaikról és arról, mikor érdemes étrendkiegészítő formájában gondoskodni róluk.
Ahogy a hőmérő higanyszála csökken, a hideg levegő nemcsak a bőrünkre és az ízületeinkre hat, hanem az immunrendszerünkre is. A téli időszakban sokan tapasztalják, hogy gyakrabban kapnak el náthát, torokfájást vagy influenzaszerű megbetegedéseket. Szerencsére a tudományos kutatások alapján számos módszer létezik arra, hogy a szervezet természetes védelmét erősítsük és csökkentsük a betegségek kockázatát.
A téli hónapokban a hideg idő és a változó életmód komoly hatással lehet a szív‑ és érrendszerre. A hőmérséklet csökkenése, a kevesebb mozgás, a vitaminhiány és a stresszes ünnepi időszak együttesen növelheti a szív- és érrendszeri események, például a szívinfarktus vagy a magas vérnyomás kockázatát. Szerencsére tudományosan alátámasztott módszerekkel csökkenthetjük a veszélyt.
