Ugyan a naptár szerint egyre inkább közeledik a tavasz, azért néhány hetet még biztosan várnunk kell az első langyos, virágillatba burkolózó napsugarakra. Immunrendszerünk mostanra már igencsak legyengült, így a nagy sebességgel terjedő vírusok komoly veszélyt jelenthetnek még az egészséges szervezetre is a zárt közösségi helyeken, például a tömegközlekedési eszközökön.
A felső légúti megbetegedések enyhítésében hatékony segítséget nyújtanak azok a készítmények, amelyek az orvosi hatóanyagok mellett, több száz éve alkalmazott, a természetben megtalálható összetevőket is tartalmaznak.
„A baktérium- és vírusölő hatásáról is ismert citromot például fejfájás, torokfájás és láz esetén alkalmazzák sikerrel, a sajátos illatú, csípős, keserű ízű gyömbért pedig forrázatként a hányinger és szédülés enyhítésére használják” – kezdte dr. Kovács Viktória fül-orr-gégész, audiológus főorvos. „A megfázás alatt az egyik leggyakoribb panasz az orrdugulás, amely főként az éjszakai pihenést nehezíti meg. Ennek megszüntetését az eukaliptusz és mentolkivonat biztosíthatja” – tudtuk meg a doktornőtől, aki hozzátette, hogy a gyógynövények mellett a méz is jó szolgálatot tehet betegség esetén.
Míg például a citrom és a gyömbér beszerzése nem okoz különösebb gondot, az eukaliptusszal nem találkozhatunk minden piacon. Illóolaj formájában és különböző termékekben azonban megtalálható, így már csak arra kell figyelnünk, hogy a leghatásosabb készítményt válasszuk. Az eukaliptusz olajat és mentol illóolajat tartalmazó bedörzsölő kenőcs akár 8 órán keresztül biztosítja a könnyed légzést, sőt inhalálásra is használható. A gőzbe burkolózva a gyógynövények közvetlenül a légutakban fejtik ki jótékony hatásukat, és segítenek a panaszok csökkentésében, miközben még egy kicsit fel is melegedhetünk. Nem véletlen, hogy az inhalálás az egyik leggyakrabban alkalmazott módszer a megfázás tüneteink enyhítésére.
(Forrás: PatikaMagazin)
A vitaminok és étrendkiegészítők célzott alkalmazása segíthet pótolni azokat a tápanyagokat, melyekből étrendünk nem biztosít elegendőt — különösen a téli időszakban, stresszes életmódban, vagy, ha keveset tartózkodunk a szabadban. A következő ABC lista áttekintést ad a legfontosabb mikrotápanyagokról, szerepükről, forrásaikról és arról, mikor érdemes étrendkiegészítő formájában gondoskodni róluk.
Ahogy a hőmérő higanyszála csökken, a hideg levegő nemcsak a bőrünkre és az ízületeinkre hat, hanem az immunrendszerünkre is. A téli időszakban sokan tapasztalják, hogy gyakrabban kapnak el náthát, torokfájást vagy influenzaszerű megbetegedéseket. Szerencsére a tudományos kutatások alapján számos módszer létezik arra, hogy a szervezet természetes védelmét erősítsük és csökkentsük a betegségek kockázatát.
A téli hónapokban a hideg idő és a változó életmód komoly hatással lehet a szív‑ és érrendszerre. A hőmérséklet csökkenése, a kevesebb mozgás, a vitaminhiány és a stresszes ünnepi időszak együttesen növelheti a szív- és érrendszeri események, például a szívinfarktus vagy a magas vérnyomás kockázatát. Szerencsére tudományosan alátámasztott módszerekkel csökkenthetjük a veszélyt.
