A meleg égövi vidékeken nagyon gyorsan el kezdett terjedni az utóbbi években. Egy ideje már Kaliforniában, Mississippiben, Chilében, Ausztráliában és Új-Zélandon is termesztik. Hazánkba Portugáliából és Izraelből hozzák, hogy bővítsék vele az áruházak kínálatát.
A kiwanó valójában zöldség. A termés lehet sárga vagy narancssárga. Általában 8-15 cm hosszú és 7-10 cm az átmérője. A húsa áttetsző, kocsonyás. A húsa savanyú, frissítő, és íze teljesen olyan, mint az uborkáé.
Nagyon gazdag E-vitaminban, ami a bőrre, idegekre, izmokra, szívre, vörösvértestekre gyakorol jótékony hatást, és segíti elkerülni a Parkinson- és az Alzeimer-kór kialakulásának kockázatát.
Sok benne az A-vitamin (béta-karotin), ami erősíti szervezetünk védekező-képességét, s felelős bőrünk és látásunk egészségéért. Az A-vitamin a retina megfelelő működéséhez elengedhetetlenül szükséges, erősíti a nyálkahártyát is. Visszaszorítja a szabadgyököket, így a rák kialakulását is segíthet megelőzni.
C-vitamin tartalma nagyon magas, így fogyasztásával hozzájárulunk a kollagén-képződéshez (ami a sejtregenerálódáshoz szükséges). Lassítja az öregedés folyamatát.
B1, B2, B5, B6-vitaminban is gazdag, valamint nagy mennyiségben tartalmaz kalciumot, magnéziumot, káliumot, mangánt és vasat. A benne lévő cink segíti az anyagcserét, gyógyítja a sebeket, szerepe van a fehérje-felszívódásban, a vörösvértest-képződésben.
A cikk folytatása elolvasható az alábbi linkre kattintva:
https://fmc.hu/2019/02/16/kiwano-amikor-tuskeket-latsz-egy-uborkan/
A vitaminok és étrendkiegészítők célzott alkalmazása segíthet pótolni azokat a tápanyagokat, melyekből étrendünk nem biztosít elegendőt — különösen a téli időszakban, stresszes életmódban, vagy, ha keveset tartózkodunk a szabadban. A következő ABC lista áttekintést ad a legfontosabb mikrotápanyagokról, szerepükről, forrásaikról és arról, mikor érdemes étrendkiegészítő formájában gondoskodni róluk.
Ahogy a hőmérő higanyszála csökken, a hideg levegő nemcsak a bőrünkre és az ízületeinkre hat, hanem az immunrendszerünkre is. A téli időszakban sokan tapasztalják, hogy gyakrabban kapnak el náthát, torokfájást vagy influenzaszerű megbetegedéseket. Szerencsére a tudományos kutatások alapján számos módszer létezik arra, hogy a szervezet természetes védelmét erősítsük és csökkentsük a betegségek kockázatát.
A téli hónapokban a hideg idő és a változó életmód komoly hatással lehet a szív‑ és érrendszerre. A hőmérséklet csökkenése, a kevesebb mozgás, a vitaminhiány és a stresszes ünnepi időszak együttesen növelheti a szív- és érrendszeri események, például a szívinfarktus vagy a magas vérnyomás kockázatát. Szerencsére tudományosan alátámasztott módszerekkel csökkenthetjük a veszélyt.
