Valószínűleg nincsen olyan háztartás, ahol ne lapulna egy zacskóban/üvegben kamillavirág. E bájos növényre már az ókori egyiptomiak is csodálattal tekintettek: úgy gondolták, hogy Ré, a Napisten ajándékozta az embereknek. (A fehér szirmok és a sárga fészek miatt – úgy néz ki, mint a nap.) A fejfájást enyhítették vele.
A rómaiak italok és tömjének készítéséhez használták. Diadalútja is ekkor kezdődött el, hiszen ebben az időben kezdték el kezelni vele a bőrsérüléseket. Hippokratész menstruációs panaszokra (görcs, erős vérzés) ajánlotta, és nagyon fontos gyógynövénynek tartotta. Dioszkoridész és Plinius fejfájásra, vese-, hólyag- és májpanaszokra javasolta.
A középkorban az angolszászoknál egyike volt a kilenc szent gyógynövénynek: lázra, megfázásra, gyomorpanaszokra vették elő, s kezelték vele az emésztőrendszeri rendellenességeket is. Sőt: úgy gondolták, hogy megóv a pestistől, ezért a kisbabák bölcsője fölé mindig akasztottak belőle egy csokorral.
A kamilla (Matricaria chamomilla) az őszirózsafélék családjába tartozik. Orvosi székfű néven is közismert, s hívják még pipitérnek, nemes pipitérnek, anyafűnek, szikfűnek, bubulykának, katókának, anyaméhfűnek, piperefűnek, pipiskének, szüzekanyjának stb is. (Nem tévesztendő össze a római kamillával!) Neve görög eredetű: chamos=talaj, melos=alma, ami arra utal, hogy talajszinten nő és alma illatúak a virágai.
A Földközi-tenger keleti részéről származik, de mára már a világ minden táján megtalálható. Nagy mennyiségben termesztik Argentínában, Bulgáriában, Magyarországon, Egyiptomban. Üzemi körülmények közötti termesztési technológiája Kerekes Józsefhez köthető, aki a gyógynövénykutatás egyik úttörője volt. Ő dolgozta ki az eljárást az 1970-es években. (Az orvosi székfű nemesítése egyébként már az 1960-as években elkezdődött hazánkban.)
A cikk folytatása elolvasható az alábbi linkre kattintva:
https://fmc.hu/2022/01/09/kivul-belul-csodaszer-a-kamilla
A vitaminok és étrendkiegészítők célzott alkalmazása segíthet pótolni azokat a tápanyagokat, melyekből étrendünk nem biztosít elegendőt — különösen a téli időszakban, stresszes életmódban, vagy, ha keveset tartózkodunk a szabadban. A következő ABC lista áttekintést ad a legfontosabb mikrotápanyagokról, szerepükről, forrásaikról és arról, mikor érdemes étrendkiegészítő formájában gondoskodni róluk.
Ahogy a hőmérő higanyszála csökken, a hideg levegő nemcsak a bőrünkre és az ízületeinkre hat, hanem az immunrendszerünkre is. A téli időszakban sokan tapasztalják, hogy gyakrabban kapnak el náthát, torokfájást vagy influenzaszerű megbetegedéseket. Szerencsére a tudományos kutatások alapján számos módszer létezik arra, hogy a szervezet természetes védelmét erősítsük és csökkentsük a betegségek kockázatát.
A téli hónapokban a hideg idő és a változó életmód komoly hatással lehet a szív‑ és érrendszerre. A hőmérséklet csökkenése, a kevesebb mozgás, a vitaminhiány és a stresszes ünnepi időszak együttesen növelheti a szív- és érrendszeri események, például a szívinfarktus vagy a magas vérnyomás kockázatát. Szerencsére tudományosan alátámasztott módszerekkel csökkenthetjük a veszélyt.
