Az allergiaszezon február közepétől szeptember végéig tart, bár melegebb október esetén kitolódhat a hónap közepéig is. A mogyoró virágzása indítja be a sort, aztán április elején robbanásszerűen 6-8 növény kezdi meg virágzását. Az első panaszos időszak ezért erre a hónapra esik. Aki csak parlagfűre allergiás, az általában augusztus elejéig biztonságban van, utána azonban két hónap szenvedés következik, mivel a parlagfű a legagresszívabb gyomnövény.
Hazánkban mintegy másfél millió allergiás és 350-400 ezer asztmás beteg él. E két betegség egymástól függetlenül is kialakulhat, gyakran már gyerekkorban jelentkeznek a tünetek.
E betegségek kialakulásban genetikai tényezők játszanak elsődleges szerepet, de az ipari környezet, a szennyezett levegő sem tesz jót az arra hajlamos egyéneknek. Sajnos kevesen engedhetik meg maguknak, hogy tengerpartra vagy hegyvidékre költözzenek gyógyulást remélve, de már 1-2 hét is jelentős javulást hozhat.
Az allergiás tünetek kialakulásában elsősorban a hisztamin nevű anyag felszabadulása játszik szerepet. Nem véletlen, hogy a leghatékonyabb allergia-szerek az antihisztaminok, emellett a gyulladáscsökkentő orrspay-k, szemcseppek használata is hasznos lehet.
– Sajnos a homeopátiás szerekkel kapcsolatban nincsenek jó tapasztalaink. Az erről szóló pozitív legendák meglehetősen ritkán mutatják a valóságot – árulta el egy Fehérváron is praktizáló tüdőgyógyászt, dr. Vidák Zsolt – Mivel a háziorvosok által is felírható szerek akár egy éven át is szedhetők különösebb mellékhatások nélkül, ráadásul egyáltalán nem drágák, így meglátásom szerint nincs értelme alternatív megoldásokkal próbálkozni.
Az asztma már egy kissé nehezebb probléma. A tünetek kialakulásában bonyolult kémiai folyamatok játszanak szerepet. Kiváltásáért elsősorban a pollenek és az agresszív vírusok a felelősek.
A cikk folytatása elolvasható az alábbi linkre kattintva:
http://fmc.hu/2018/07/31/haho-allergiasok-es-asztmasok-kezdodik-a-parlagfuszezon/
A vitaminok és étrendkiegészítők célzott alkalmazása segíthet pótolni azokat a tápanyagokat, melyekből étrendünk nem biztosít elegendőt — különösen a téli időszakban, stresszes életmódban, vagy, ha keveset tartózkodunk a szabadban. A következő ABC lista áttekintést ad a legfontosabb mikrotápanyagokról, szerepükről, forrásaikról és arról, mikor érdemes étrendkiegészítő formájában gondoskodni róluk.
Ahogy a hőmérő higanyszála csökken, a hideg levegő nemcsak a bőrünkre és az ízületeinkre hat, hanem az immunrendszerünkre is. A téli időszakban sokan tapasztalják, hogy gyakrabban kapnak el náthát, torokfájást vagy influenzaszerű megbetegedéseket. Szerencsére a tudományos kutatások alapján számos módszer létezik arra, hogy a szervezet természetes védelmét erősítsük és csökkentsük a betegségek kockázatát.
A téli hónapokban a hideg idő és a változó életmód komoly hatással lehet a szív‑ és érrendszerre. A hőmérséklet csökkenése, a kevesebb mozgás, a vitaminhiány és a stresszes ünnepi időszak együttesen növelheti a szív- és érrendszeri események, például a szívinfarktus vagy a magas vérnyomás kockázatát. Szerencsére tudományosan alátámasztott módszerekkel csökkenthetjük a veszélyt.
