Eszpresszó, filteres, hosszú kávé… Kedvenc italunk elkíséri szinte az egész napunkat, attól kezdve, hogy felkelünk az ágyból – főleg, ha ez nehezen megy… Hiszen a kávé mérsékelt fogyasztása mindnyájunk számára ajánlott „energizáló”, élénkítő gyanánt, nem is szólva egyéb jótéteményeiről.
Jól ismert magas koffeintartalma mellett a kávé magában rejt még ásványi anyagokat és vitaminokat is: káliumot, magnéziumot, kalciumot, nátriumot, vasat, cinket és rezet, továbbá a B-vitamin-csoport tagjait: B2-, B3-, B5-, B6-vitamint. Antioxidáns polifenolokban is bővelkedik. egy csésze kávé 200-550 mg-ot tartalmaz. Tanulmányok szerint a kávé a polifenolok legfőbb forrása (megelőzve a zöldség- és gyümölcsféléket és a teát), véd az időskori betegségektől, többek közt a ráktól vagy a degeneratív idegrendszeri, ill. szív- és érrendszeri problémáktól. Azt is megállapították, hogy napi néhány csésze kávé antioxidáns hatásainak köszönhetően csökkenti az infarktus veszélyét, valójában nem okoz magas vérnyomást, megelőzi a kalcium lerakódását az erekben, így mérsékli az érelmeszesedés kockázatát.
„Pszichoaktív” szerként a kávé élénkíti a figyelmet és koncentrálóképességét, hosszú távon javítja a memóriát, valamint fejleszti a motorikus képességeket. A koffein normális adagja naponta 200-300 mg, de annak mennyisége függ a választott kávéfajtától is.
Kerülni kell a túlzott adagokat, mert hajlamosítanak a felgyorsult szívverésre (tachycardia), nyugtalanságot és ingerlékenységet, alvászavart okozhatnak. Továbbá figyelembe kell venni a nap folyamán tea, energiaital stb. formájában elfogyasztott koffein összmennyiségét is.
Mindamellett nem egyformán reagálunk a kávéra – egyeseknél hosszabb, másoknál rövidebb ideig tart a koffein hatása.
A kávé hatása a fogyásra és az emésztésre
A legtöbbünknek étkezés után jólesik egy csésze kávé. A koffein ugyanis stimulálja a gyomorsav-elválasztást, így könnyebben emésztjük meg az elfogyasztott ételt.
Ami az alakunkra való hatását illeti, a koffein enyhén fokozza a termogenézist. Ekkor a szervezet fokozott hőtermelésre használja a bevitt kalóriákat – több zsírt hőként éget el, tehát fogyunk. Mindezek mellett a koffein növeli az epe áramlását és a vastagbél mozgását is, ezért keletkezik enyhe hashajtó hatása a felszívódás után kb. félórával. Van, akinél gyomorégést is okoz a kávé egyik összetevője, különösen, ha étkezéstől függetlenül fogyasztja.
A kávé fokozza a fizikai teljesítőképességet is, többek közt az erőnléti sportok (gyaloglás, biciklizés...) esetében, és késlelteti a fizikai fáradtságérzés megjelenését.
A koffein fájdalomcsillapítóként is hat, például az oly gyakori fejfájás esetén. Amellett mintegy 40%-kal felerősíti egyes fájdalomcsillapítók hatását, így azokat célszerű kávéval bevenni. Ezáltal csökkenthetjük a gyógyszer mennyiségét is.
Kávévariációk
Jeges kávé
Keverjünk össze egy csésze filteres kávét, jégkockát juharsziruppal és kevés vaníliakivonattal. Máris kész a finom jegeskávé.
Kávés milk-shake
Mixeljünk össze 1 pohár mogyorótejet, 1 csésze eszpresszókávét és egy gombóc vaníliafagylaltot, amíg habos nem lesz. Tálaljuk pohárban, és fogyasszuk azonnal.
Kávés jégkása (granita)
Olvasszunk meg 200 g cukrot fortyogó vízben. Hagyjuk kihűlni. Adjunk hozzá 30 cl eszpresszókávét. Tegyük a hűtőbe 3 órára, miközben 15-20 percenként villával törjük össze, keverjük meg, míg kásás nem lesz.
[Forrás: Galenus]
A vitaminok és étrendkiegészítők célzott alkalmazása segíthet pótolni azokat a tápanyagokat, melyekből étrendünk nem biztosít elegendőt — különösen a téli időszakban, stresszes életmódban, vagy, ha keveset tartózkodunk a szabadban. A következő ABC lista áttekintést ad a legfontosabb mikrotápanyagokról, szerepükről, forrásaikról és arról, mikor érdemes étrendkiegészítő formájában gondoskodni róluk.
Ahogy a hőmérő higanyszála csökken, a hideg levegő nemcsak a bőrünkre és az ízületeinkre hat, hanem az immunrendszerünkre is. A téli időszakban sokan tapasztalják, hogy gyakrabban kapnak el náthát, torokfájást vagy influenzaszerű megbetegedéseket. Szerencsére a tudományos kutatások alapján számos módszer létezik arra, hogy a szervezet természetes védelmét erősítsük és csökkentsük a betegségek kockázatát.
A téli hónapokban a hideg idő és a változó életmód komoly hatással lehet a szív‑ és érrendszerre. A hőmérséklet csökkenése, a kevesebb mozgás, a vitaminhiány és a stresszes ünnepi időszak együttesen növelheti a szív- és érrendszeri események, például a szívinfarktus vagy a magas vérnyomás kockázatát. Szerencsére tudományosan alátámasztott módszerekkel csökkenthetjük a veszélyt.
