Elsőként az észak-amerikai indiánok alkalmazták különböző harapások, sebek kezelésére, később pedig fertőzéses eredetű betegségek ellenszereként használták fel. Nem kellett sok idő az Európában való elterjedéséhez sem, itt elsősorban a bíbor kasvirág (Echinacea purpurea) termesztése honosodott meg. Ennek gyökér- és hajtásrésze is hivatalos a VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben.
A növényről
A bíbor kasvirág egy évelő, lágyszárú növény, virágzata igen jellegzetes: közepe egy összegömbölyödött sündisznóra hasonlít (az echinosz görög szó magyarul sündisznót jelent), virágai pedig lila színűek.
A növény hatása
A kasvirág legfontosabb hatóanyagai többek között a poliszacharidok és a poliacetilének, amelyek bizonyítottan immunstimuláns, vagyis immunrendszert erősítő hatással rendelkeznek. A növény kivonata ezenfelül vírusellenes és gyulladáscsökkentő hatású, amely tulajdonságok nemcsak belsőleges készítményeknél előnyösek, hanem külsőleges felhasználás esetén is alkalmassá teszik a kasvirágtartalmú termékeket különböző bőrbetegségek, sebek kezelésére.
Kinek ajánlott?
A növény elsősorban azoknak ajánlott, akik viszonylag gyakran szenvednek felső légúti megbetegedésekben. Leghatásosabbnak akkor bizonyul, ha már az első tünetek megjelenésekor elkezdjük az alkalmazását. Megelőzési célból nem ajánlatos használni, ugyanis a betegségek kialakulásának kockázatát nem csökkenti jelentős mértékben. A növény készítményeit gyógyszertárakban leginkább tabletta vagy csepp formájában találhatjuk meg, de fogyaszthatjuk teaként is, a kasvirágtartalmú szopogatótabletta pedig a garatnyálkahártya gyulladása esetén fejt ki gyors hatást. Alkalmazása kenőcsökben is népszerű, ilyen formában gyulladásos bőrbetegségek, ekcéma, nehezen gyógyuló sebek, fekélyek kezelésére nyújthat hatékony megoldást.
Mikor nem ajánlott?
Fontos, hogy 8 hétnél tovább ne használjuk, ha a tünetek nem enyhülnek, akkor forduljunk szakemberhez.
A kasvirágtartalmú készítmények szedése nem javasolt immunszupresszív terápia (pl. szervátültetés utáni állapot) esetén, illetve krónikus progresszív és autoimmun betegségekben (pl. sclerosis multiplex, HIV-fertőzés, leukémia) szenvedőknek. Terhesség és szoptatás idején, valamint egy év alatti gyermekek számára sem ajánlott.
(Szerző: Fekete Orsolya gyógyszerészhallgató )
A vitaminok és étrendkiegészítők célzott alkalmazása segíthet pótolni azokat a tápanyagokat, melyekből étrendünk nem biztosít elegendőt — különösen a téli időszakban, stresszes életmódban, vagy, ha keveset tartózkodunk a szabadban. A következő ABC lista áttekintést ad a legfontosabb mikrotápanyagokról, szerepükről, forrásaikról és arról, mikor érdemes étrendkiegészítő formájában gondoskodni róluk.
Ahogy a hőmérő higanyszála csökken, a hideg levegő nemcsak a bőrünkre és az ízületeinkre hat, hanem az immunrendszerünkre is. A téli időszakban sokan tapasztalják, hogy gyakrabban kapnak el náthát, torokfájást vagy influenzaszerű megbetegedéseket. Szerencsére a tudományos kutatások alapján számos módszer létezik arra, hogy a szervezet természetes védelmét erősítsük és csökkentsük a betegségek kockázatát.
A téli hónapokban a hideg idő és a változó életmód komoly hatással lehet a szív‑ és érrendszerre. A hőmérséklet csökkenése, a kevesebb mozgás, a vitaminhiány és a stresszes ünnepi időszak együttesen növelheti a szív- és érrendszeri események, például a szívinfarktus vagy a magas vérnyomás kockázatát. Szerencsére tudományosan alátámasztott módszerekkel csökkenthetjük a veszélyt.
