Barion Pixel
  

Ismerjük a kiropraktikát?



 

Honnan származik a kiropraktika?

 

A kiropraktika módszerét (az elnevezés a chiros=kéz és praxis=gyakorlat, alkalmazási mód jelentésű szavakból ered) az Egyesült Államokban, az Iowa állambeli Davenportban, a 19 század végén dolgozta ki és kezdte oktatni  Daniel David Palmer, akit akkoriban „mágneses gyógyítóként” tartottak számon…Egy alkalommal páciense hátfájdalmát az egyik elmozdult nyakcsigolya egy meghatározott nyomással történő helyretételével enyhítette. Innen indult ki a kiropraktika felfedezése.

Módszere azt sugallta, hogy közvetlen kapcsolat van a mozgásszervi rendszer és a központi idegrendszer között, továbbá a gerinc állapota nagymértékben befolyásolja a szervek működését. Az idő múlásával így lett a kiropraktika, elsősorban a gerincben létrejött eltérések korrigálására szolgáló, „helyremozdító” technika, alternatív gerinc gyógymód.

D.D. Palmer annak idején kiropraktikai iskolát is indított, melynek „tananyaga” napjainkra jelentős fejlődésen ment keresztül. A módszer azt is kiérdemelte, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a gerinc szakértelmet igénylő, alternatív gyógymódjaként ismeri el. Mindenhol alkalmazzák szerte a világon, és a tevékenységet mintegy 40 országban törvény szabályozza.

 

 

Mire összpontosít?

 

A kiropraktika.olyan gyakori hát- és ízületi problémák kezelését teszi lehetővé, melyek pl. a derékfájás, isiász, nyakmerevség, ínhüvelygyulladás, porckorong sérülés, szédülés stb. Speciális módon közelíti meg a gerincoszlophoz kapcsolódó diszfunkciókat, az ízületi és idegrendszeri beavatkozás révén.

Célja, hogy a szervezet egészséges maradjon, és semmi ne akadályozza az idegimpulzusok megfelelő áramlását a gerinc felé (pl. ilyen lehet a kompresszió). Ez a manuálterápia ezért a gerincoszlop felszabadítására és a páciens testtartásának újraprogramozására összpontosít, hogy az idegrendszer kapacitása 100%-on működjön. 

 

Hogyan gyakorolják?

 

A pácienssel való első konzultáció során a kiropraktőr úgy halad, mint egy detektív, hogy megértse a fájdalom eredetét… Kikérdezi a kezelendő személyt az előzményekről, az illető alvásminőségéről, vélhető stressz-szintjéről, mert a pszichés feszültségek is hatást gyakorolhatnak a gerincre.

A kiropraktőr  fizikai vizsgálatot is végez, és ha szükséges, röntgen vagy MRI felvételt kér elemzésre. A kezelés többek közt a gerinc nagyon gyengéd manipulációján (kíméletes kimozgató módszereken) , az ízületek mobilizálásán alapul. Nincs szisztematikus manipuláció, és ha igen, az  soha nem erőlteti az ízületet. A kiropraktikőr amellett speciális, kiegészítő eszközöket is használhat.

 

Milyen előnyökkel jár?

 

A betegek többsége azonnali megkönnyebbülést érez egy-egy kezelés (szeánsz) végén: kevesebb izomkontraktúra (összehúzódás) és fájdalom, jobb motoros aktivitás jelentkezik (pl. a fej fájdalommentes elfordítása). Mindamellett az első szeánsz után  megtörténik, hogy a páciens nagyon fáradt, és izomlázat itapasztal mintegy két  napig, még akkor is, ha a kiropraktőr nagyon lágy technikákat alkalmazott.

 

Kivel konzultáljunk?

 

Nagyon fontos, hogy kizárólag (felsőfokon) képzett szakemberhez forduljunk, mert természetesen nem mindegy, hogy kire bízzuk a gerincünket. Minden fajta kezelés előtt  a páciensnek egy sor kérdésre kell válaszolnia egészségi állapotát illetően, be kell mutatnia legutóbbi röntgen leleteit, és fizikai vizsgálatnak kell alávetnie magát. Ha ez nincs így, jól tesszük, ha távozunk a csontkovácstól…

 

Milyen gyakran járjunk a szeánszokra?

 

Csak komplett vizsgálat után határozhatja meg a kiropraktőr a szükséges szeánszok számát néhány héttől több hónapig terjedően. Kezdetben 10-15 naponként történő kezeléseken már enyhítheti a fájdalmat. A rákövetkező hónapokat a stabilizációnak szenteli, 4-6 hetente tartott kezelésekkel. Végül 1-2 látogatás tervezhető évente a visszaesés elkerülésére. 

 

 

Forrás: Galenus


Tetszett a cikk?
 

2022. március 10.

Hasonló cikkek

Mit tehetünk az őszi hajhullás, korpásodás és fejbőrpanaszok ellen?

Az ősz beköszöntével nemcsak a természet változik meg, hanem a testünk is alkalmazkodik a hűvösebb, szelesebb időjáráshoz. Amikor lehűl a levegő és előkerülnek a sapkák, sálak és a vastagabb kabátok, hajunk és fejbőrünk is különleges igénybevételnek van kitéve. Sokan ilyenkor azt veszik észre, hogy a hajuk jobban hullik, a fejbőrük szárazabb vagy épp zsírosabb lesz - és gyakran sajnos megjelenik a korpa is. Ezek a változások nem feltétlenül jelentenek betegséget – az évszakváltás természetes folyamatokat indít el, de érdemes tudatosan felkészülni rájuk.

 

TOVÁBB A CIKKHEZ
2025. 10. 30.

Hogyan ápoljunk kézbőrünket ősszel?

Az ősz beköszöntével nemcsak ruhatárunkat kell átalakítanunk, hanem bőrápolási rutinunkat is. A hűvös, szeles idő és a beltéri fűtés egyaránt megviseli a bőrt: gyakrabban jelentkezik szárazság, húzódás, repedezett kéz, kipirosodás, sőt, az érzékenyebb bőrűeknél akár ekcémás tünetek is fellángolhatnak. Ahhoz, hogy bőrünk ősszel is egészséges és rugalmas maradjon, fontos a tudatos hidratálás, a megfelelő krémek használata és a kíméletes ápolás.

 

TOVÁBB A CIKKHEZ
2025. 10. 30.

Tőzegáfonya – az immunrendszer és a húgyutak védője

Ősszel a szervezetünk egyre inkább ki van téve a megfázásnak, a fáradtságnak és a húgyúti problémáknak. Nem véletlen, hogy ilyenkor sokan keresik a természetes immunerősítőket és avédelmező élelmiszereket. A tőzegáfonya (Vaccinium macrocarpon) talán nem olyan ismert gyümölcs, mint az alma vagy a körte, mégis évszázadok óta a népi gyógyászat egyik titkos fegyvere.

 

TOVÁBB A CIKKHEZ
2025. 10. 30.

Értesüljön elsőként újdonságainkról és havi kedvezményeinkről!