Naponta többször ürítünk vizeletet, anélkül, hogy figyelnénk rá. De vajon mit tudunk erről a veseműködés eredményeképpen bekövetkező, létfontosságú folyamatról?
IGAZ
Egy liter vizelet kb. 950 g vízből áll, míg a maradék mennyiség nátrium-, klorid-, kálium-, kalciumionokat, karbamidot (azaz ureát, mely a vizelet színét adja) és egyéb anyagcseretermékeket (urobilin, húgysav vagy az említett kreatinin) tartalmaz. Amikor meleg van, többet izzadunk, és így a szervezet másképp üríti ki a vizet – ami természetesen csökkenti a vizelet mennyiségét. Így minél inkább izzadunk, annál kevesebb vizeletet ürítünk, ha nem iszunk elég folyadékot.
IGAZ
Ez a pozíció a megszokott, és természetesen kényelmesebb. Fő előnye, hogy lehetővé teszi jól kiüríteni a húgyhólyagot, és nem szükséges erőltetni a vizelést (nyomást gyakorolni), ami számos kiválasztószervi bántalom, fertőzés, vizeletszivárgás stb. elősegítője lehet. Emellett a közhiedelemmel ellentétben a WC-ülőkéktől nem lehet fertőzést kapni – még a rendben tartott, nyilvános WC-k esetében sem.
HAMIS
Normális esetben a „retesz” zárva marad akkor is, ha hirtelen nagyot nevetünk. Amennyiben nem így történik, orvoshoz kell fordulni. Még ha csak alkalmanként észlelünk is ilyenkor szivárgást, jobb tisztázni az okot az orvossal, mert idővel egyre gyakoribbá és erősebbé szokott válni ez a tünet.
Forrás: Galenus
A vitaminok és étrendkiegészítők célzott alkalmazása segíthet pótolni azokat a tápanyagokat, melyekből étrendünk nem biztosít elegendőt — különösen a téli időszakban, stresszes életmódban, vagy, ha keveset tartózkodunk a szabadban. A következő ABC lista áttekintést ad a legfontosabb mikrotápanyagokról, szerepükről, forrásaikról és arról, mikor érdemes étrendkiegészítő formájában gondoskodni róluk.
Ahogy a hőmérő higanyszála csökken, a hideg levegő nemcsak a bőrünkre és az ízületeinkre hat, hanem az immunrendszerünkre is. A téli időszakban sokan tapasztalják, hogy gyakrabban kapnak el náthát, torokfájást vagy influenzaszerű megbetegedéseket. Szerencsére a tudományos kutatások alapján számos módszer létezik arra, hogy a szervezet természetes védelmét erősítsük és csökkentsük a betegségek kockázatát.
A téli hónapokban a hideg idő és a változó életmód komoly hatással lehet a szív‑ és érrendszerre. A hőmérséklet csökkenése, a kevesebb mozgás, a vitaminhiány és a stresszes ünnepi időszak együttesen növelheti a szív- és érrendszeri események, például a szívinfarktus vagy a magas vérnyomás kockázatát. Szerencsére tudományosan alátámasztott módszerekkel csökkenthetjük a veszélyt.
