A száj környékét érintő égő, bizsergő érzéssel, hólyagosodással, majd pörkösödéssel, esetleg kisebb vérzéssel járó ajakherpesz nem csak fájdalommal jár, hanem kozmetikai és pszichés problémát is okoz. A kezelés nélkül hét-tíz napig tartó betegség egyéntől függően évi egy, de akár évi tizenkét alkalommal is támadhat.
Valamennyi esetben, ha reaktiválódnak a kórokozó herpesz vírusok, újra és újra fellángol a kellemetlenség. Alapvetően minden olyan folyamat, ami az immunrendszert gyengíti, erősen igénybe veszi, legyen szó akár fizikai, akár lelki megterhelésről, mind-mind a herpeszes hólyagok megjelenéséhez vezethet.
Emiatt okozhatják például a különféle, lázzal járó fertőzések, vírusos kórképek, így az influenza is azt, hogy megjelenjen a herpesz.
Az influenzás betegekre jellemző kimerültség és kialvatlanság csak tovább ront az állapoton, még gyengébbé teszi az immunrendszert, így az még kevésbé képes a herpesz vírusok által indított támadást visszaverni. A téli időszakban emiatt szembesülhetnek a herpeszre hajlamosak azzal, hogy még szinte ki sem lábaltak az influenzából, máris a herpesz kellemetlenségeivel kell szembenézniük.
(Forrás: PatikaMagazin)
A vitaminok és étrendkiegészítők célzott alkalmazása segíthet pótolni azokat a tápanyagokat, melyekből étrendünk nem biztosít elegendőt — különösen a téli időszakban, stresszes életmódban, vagy, ha keveset tartózkodunk a szabadban. A következő ABC lista áttekintést ad a legfontosabb mikrotápanyagokról, szerepükről, forrásaikról és arról, mikor érdemes étrendkiegészítő formájában gondoskodni róluk.
Ahogy a hőmérő higanyszála csökken, a hideg levegő nemcsak a bőrünkre és az ízületeinkre hat, hanem az immunrendszerünkre is. A téli időszakban sokan tapasztalják, hogy gyakrabban kapnak el náthát, torokfájást vagy influenzaszerű megbetegedéseket. Szerencsére a tudományos kutatások alapján számos módszer létezik arra, hogy a szervezet természetes védelmét erősítsük és csökkentsük a betegségek kockázatát.
A téli hónapokban a hideg idő és a változó életmód komoly hatással lehet a szív‑ és érrendszerre. A hőmérséklet csökkenése, a kevesebb mozgás, a vitaminhiány és a stresszes ünnepi időszak együttesen növelheti a szív- és érrendszeri események, például a szívinfarktus vagy a magas vérnyomás kockázatát. Szerencsére tudományosan alátámasztott módszerekkel csökkenthetjük a veszélyt.
