Az ajurvédikus és kínai gyógyászat évezredek óta használja a gránátalmát. Hogy miért? Íme:
A benne lévő olajok segítenek helyreállítani szervezetünk hormonháztartását. Ezért fájdalmas menstruáció, fejfájás, menopauza esetén is elővehetjük. Vérszegénység esetén naponta háromszor fél pohár gránátalmalé elfogyasztása ajánlott két hónapon keresztül, s az anémiában szenvedők jobban lesznek!
A gránátalmában lévő cserző anyagok csökkentik a fájdalmat, ezért torok- és garatgyulladás, valamint szájnyálkahártya-gyulladás esetén ajánlatos a gyümölcs levével való öblögetés. Sőt, e növényben lévő természetes sav a fertőzés megszüntetésére is jó. (A magból készült kivonat antibakteriális hatással van a plakkra.)
Ha vese-, máj-, ízület-, fül-, nemi szervi gyulladásunk van, akkor törjünk össze két teáskanálnyi gránátalma-héjat, öntsük fel egy pohár forró vízzel, forraljuk fél órán át, szűrjük le, majd adjunk hozzá újra forró vizet, és naponta három alkalommal fogyasszunk belőle fél órával étkezés előtt! Kiváló gyulladáscsökkentő-hatású!
A gránátalmáról szóló cikk teljes hosszában elolvasható az alábbi linkre kattintva:
http://fmc.hu/2018/03/10/influenza-ellen-granatalma/
A vitaminok és étrendkiegészítők célzott alkalmazása segíthet pótolni azokat a tápanyagokat, melyekből étrendünk nem biztosít elegendőt — különösen a téli időszakban, stresszes életmódban, vagy, ha keveset tartózkodunk a szabadban. A következő ABC lista áttekintést ad a legfontosabb mikrotápanyagokról, szerepükről, forrásaikról és arról, mikor érdemes étrendkiegészítő formájában gondoskodni róluk.
Ahogy a hőmérő higanyszála csökken, a hideg levegő nemcsak a bőrünkre és az ízületeinkre hat, hanem az immunrendszerünkre is. A téli időszakban sokan tapasztalják, hogy gyakrabban kapnak el náthát, torokfájást vagy influenzaszerű megbetegedéseket. Szerencsére a tudományos kutatások alapján számos módszer létezik arra, hogy a szervezet természetes védelmét erősítsük és csökkentsük a betegségek kockázatát.
A téli hónapokban a hideg idő és a változó életmód komoly hatással lehet a szív‑ és érrendszerre. A hőmérséklet csökkenése, a kevesebb mozgás, a vitaminhiány és a stresszes ünnepi időszak együttesen növelheti a szív- és érrendszeri események, például a szívinfarktus vagy a magas vérnyomás kockázatát. Szerencsére tudományosan alátámasztott módszerekkel csökkenthetjük a veszélyt.
