Nézzük meg, hogy az előző részben részben már említett, a csontszerkezetre, a vér kálcium szintjére, az ideg-izom kapcsolatra és működésre gyakorolt hatáson kívül mi mindent tud még a D-vitamin, mitől olyan sokoldalú?
„Azt már korábban is tudtuk, hogy jótékony hatását csak biológiailag aktív hormonná alakulva képes kifejteni, de azt hittük, hogy ez az 1-alfa-hidroxilációnak nevezett folyamat csak a vesében mehet végbe. Kiderült azonban, hogy szinte az összes sejtünknek vannak D-vitamint kötő receptorai, amelyek képesek bejuttatni a sejtbe, ahol - és csakis azon belül - a fentebb említett hidroxilációval aktív D-hormonná alakul át” – ismertette dr. Kovács László, amikor e témáról beszélgettünk.
Majd kifejtette, hogy éppen ez magyarázza e vitamin sokarcúságát: hogy minden szervünkben, szövetünkben megtalálható, behatol a sejtmagba és több mint 200 gén működését szabályozza. A gén a legkisebb átörökítő egység, a DNS egy kicsiny szakasza, amely kódolással, jelátvitellel szabályoz. Felel a testünket meghatározó szerkezeti fehérjék, élettani működéseket szabályozó enzimfehérjék keletkezéséért is.
„Ha a konkrét hatásait nézzük, akkor a D-hormon fokozza a sejtdifferenciálódást, a programozott sejthalált (apoptózist), csökkenti az érképződést (angiogenezist) és ugyancsak csökkenti a sejtszaporodást (proliferációt) mind a normál, mind a daganatsejtekben” – fejtette ki az orvos – „Így lehet megérteni a daganatgátló hatását, hiszen a rosszindulatú daganatok gyors növekedésében éppen ezek a hibák játszanak szerepet: túl gyors a sejtszaporodás, nincsen megfelelő sejtdifferenciálódás és túl kevés a programozott sejthalál. Márpedig az aktív D-hormon ezek ellen hat, ilyen hibákat segít kiküszöbölni. Nem véletlen, hogy ma már egyre több onkológus javasolja kiegészítő kezelésként a daganatterápiában, illetve daganatok kialakulásának megelőzésére.”
A cikk folytatása elolvasható az alábbi linkre kattintva:
https://fmc.hu/2020/12/05/igy-gyozzuk-le-a-betegsegeket-d-vitaminnal/
A vitaminok és étrendkiegészítők célzott alkalmazása segíthet pótolni azokat a tápanyagokat, melyekből étrendünk nem biztosít elegendőt — különösen a téli időszakban, stresszes életmódban, vagy, ha keveset tartózkodunk a szabadban. A következő ABC lista áttekintést ad a legfontosabb mikrotápanyagokról, szerepükről, forrásaikról és arról, mikor érdemes étrendkiegészítő formájában gondoskodni róluk.
Ahogy a hőmérő higanyszála csökken, a hideg levegő nemcsak a bőrünkre és az ízületeinkre hat, hanem az immunrendszerünkre is. A téli időszakban sokan tapasztalják, hogy gyakrabban kapnak el náthát, torokfájást vagy influenzaszerű megbetegedéseket. Szerencsére a tudományos kutatások alapján számos módszer létezik arra, hogy a szervezet természetes védelmét erősítsük és csökkentsük a betegségek kockázatát.
A téli hónapokban a hideg idő és a változó életmód komoly hatással lehet a szív‑ és érrendszerre. A hőmérséklet csökkenése, a kevesebb mozgás, a vitaminhiány és a stresszes ünnepi időszak együttesen növelheti a szív- és érrendszeri események, például a szívinfarktus vagy a magas vérnyomás kockázatát. Szerencsére tudományosan alátámasztott módszerekkel csökkenthetjük a veszélyt.
