Természetes védelmet nyújt külső szőr- és bőrtakarónk, belső szerveink nyálkahártyája, nyákot termelő mirigyeink, méregtelenítést végző kiválasztó szerveink, harcképes vérsejtjeink és a védőenzimeket termelő immunsejtjeink. Fontos szerep jut annak az 1-2 kg hasznos baktériumtömegnek, mely a szervezetünk külvilággal érintkező részein (bőrön, nyálkahártyákon), döntően a vastagbél területén helyezkedik el.
Védőbástyánk, az immunrendszer egymással kölcsönhatásban álló – a helyi védekezésben elsődleges „sejtes”, és az általános védekezésben jelentős „humorális” (folyékony) – alkotóelemek hálózata. Feladata az idegen anyagok (mikroorganizmusok, daganatsejtek, méreganyagok, allergének) felismerése és megsemmisítése.
Ez a védekezőképesség részben passzív, velünk született, vagyis öröklődő jellegű, részben pedig aktív, a betegségek átvészelése vagy oltások által szerezhető meg. Ha megfelelően működik, képes az ismert és egyszer már leküzdött veszélyforrás újabb támadását kivédeni, ellene védetté (immunissá) tenni a szervezetet. Gyengülésének vagy hiányos működésének következménye a betegségekre való hajlam, a gyógyulás lassúsága, a fertőzésekre és azok szövődményeire való fogékonyság. Túlműködése pedig allergiás betegséget okoz.
Tudjuk, hogy az immunrendszer fittsége függ az általános egészségi és fizikai állapot mértékétől, az életmódtól, a táplálkozástól, a káros szenvedélyektől. Kimutatható mértékben gyengíti a túlhajszoltság, a stressz, a környezet és az élelmiszerek szennyezettsége, a zaklatott életvitel, és számos káros sugárhatás. Szükség van hát védelmére, regenerálására vagy erősítésére.
Forrás: Galenus
A vitaminok és étrendkiegészítők célzott alkalmazása segíthet pótolni azokat a tápanyagokat, melyekből étrendünk nem biztosít elegendőt — különösen a téli időszakban, stresszes életmódban, vagy, ha keveset tartózkodunk a szabadban. A következő ABC lista áttekintést ad a legfontosabb mikrotápanyagokról, szerepükről, forrásaikról és arról, mikor érdemes étrendkiegészítő formájában gondoskodni róluk.
Ahogy a hőmérő higanyszála csökken, a hideg levegő nemcsak a bőrünkre és az ízületeinkre hat, hanem az immunrendszerünkre is. A téli időszakban sokan tapasztalják, hogy gyakrabban kapnak el náthát, torokfájást vagy influenzaszerű megbetegedéseket. Szerencsére a tudományos kutatások alapján számos módszer létezik arra, hogy a szervezet természetes védelmét erősítsük és csökkentsük a betegségek kockázatát.
A téli hónapokban a hideg idő és a változó életmód komoly hatással lehet a szív‑ és érrendszerre. A hőmérséklet csökkenése, a kevesebb mozgás, a vitaminhiány és a stresszes ünnepi időszak együttesen növelheti a szív- és érrendszeri események, például a szívinfarktus vagy a magas vérnyomás kockázatát. Szerencsére tudományosan alátámasztott módszerekkel csökkenthetjük a veszélyt.
