Az kétségkívül igaz, hogy hányingert, hányást a tápcsatorna betegségei okoznak a leggyakrabban. A legközönségesebb gyomorrontás is, amikor a gyomor rövid úton igyekszik megszabadulni az elfogyasztott izgató anyagoktól, túl sok alkoholtól, fűszertől, egyes gyógyszerektől, esetleg romlott ételtől.
A gyomornyálkahártya izgalmát, gyulladását:
- vírusfertőzések,
- a gyomorfal túlzott megterhelése (hirtelen, túl nagy mennyiségű étel habzsolása),
- gyomor- és nyombélfekély is okozhatja.
Az emésztőrendszer más területeiről is kiindulhatnak hányást okozó ingerek:
- a bélrendszer mozgászavarai,
- bélelzáródás,
- hashártyaizgalom,
- hashártyagyulladás,
- májgyulladás,
- epekő okozta epegörcs vagy epehólyag-gyulladás.
Sokan azt hiszik, hogy ha valaki epét hány, az feltétlenül valamilyen epebetegség tünete. Pedig ismételt hányás esetén, ha a gyomor már kiürült, az üres gyomron át az epe szinte törvényszerűen megjelenik.
Az emésztőrendszeren kívül más szervek betegségei is okozhatnak reflexesen hányást:
- szívelégtelenség,
- szívinfarktus,
- veseköves roham,
- vesemedence-gyulladás.
A hányinger oka az agyban is lehet. Leggyakoribb az ún. "tengeribetegség", ami korántsem csupán hajón fordul elő. Az emberek többsége rosszul lesz a körhintán vagy más forgó szerkezeten, és sok embernek támad hányingere repülőgépen, autóbuszban vagy akár autóban is. Ilyenkor a belső fülben található egyensúlyérző rendszer izgalma tevődik át a hányásközpontra, és ilyenkor a hányinger, hányás gyakran erős szédüléssel is jár. Az egyensúlyérző rendszer izgalmát a középfül, ill. a belsőfül betegségei, sőt a nyaki gerinc meszesedése következtében kialakuló vérkeringési zavar is okozhatja. A nyúltvelőben lévő hányásközpont közelében ún. kemoreceptorok foglalnak helyet.
Ezeket különböző anyagok ingerelhetik, s ez hányingert, hányást okoz. Számos gyógyszer - pl. a morfin vagy más kábító fájdalomcsillapítók és főleg a daganatellenes kemoterápiás gyógyszerek ezen az úton okoznak hányást. De a szervezeten belül képződött anyagok is ingerelhetik ezeket a receptorokat, pl. a cukorbetegségben, veseelégtelenségben felszaporodó kóros anyagcseretermékek. Valószínűleg ezzel magyarázható a terhességi hányás is. A legtöbb nő émelyeg terhessége első harmadában, főként a reggeli órákban. Ebben az időszakban a legmagasabb egy hormonnak, a hCGnek a szintje a vérben. (Ezt a hormont az embrió termeli, ezt mutatják ki a különböző terhességi tesztek.) Valószínű, hogy a hCG ingerli a kemoreceptorokat, és ez okozza a hányást, mivel a terhesség előrehaladtával - amikor a hormon szintje lecsökken - az émelygés, a hányás is megszűnik. A felsőbb idegrendszeri működések is hatnak a hányásközpontra.
Súlyos idegrendszeri betegségek, pl. agyhártya- vagy agyvelőgyulladás, vérzések, daganatok is okoznak hányást, ezeknek azonban számos egyéb tünete is van. Jóval gyakoribb, hogy a hányinger, a hányás pszichés, lelki eredetű. A leggyakrabban az undor okoz hányingert. Megundorodhatunk egy látványtól (pl. ha hajszál van az ételben), vagy akár egy gondolattól is. Sok esetben az undor kultúrafüggő: a sült szöcske afrikai törzsi kultúrában ínyenc csemegének számít, az európai kultúrában azonban legtöbben undorral és hányingerrel utasítanák el. Még szembeötlőbb az az eset, ha valaki jóízűen elfogyasztott egy ételt, majd amikor megtudta, hogy mit evett (pl. kígyó- vagy macskahúst), undorodva kihányja.
Hányingert, hányást okozhat a szorongás is. Számos kisgyerek érez hányingert reggel, iskolába induláskor, főleg, ha tudja, hogy felelni fog vagy dolgozatot ír. Felnőtteknél is előidézheti vizsgadrukk vagy lámpaláz. Láttuk, hogy igen sok egymástól eltérő ok vezethet hányingerhez, hányáshoz. Tartós vagy visszatérő hányás esetén tehát igen fontos a kiváltó ok felkutatása és az oki kezelése.
Azonban a hányást tünetileg is kezelni kell, mivel a nagyfokú folyadékvesztés kiszáradással járhat. Megváltozik a vér vegyhatása és kémiai összetétele is, ami további súlyos szövődményekhez vezethet. A hányinger tablettával is enyhíthető, hányás esetén azonban inkább injekciót vagy kúpot alkalmaznak. A legfontosabb a folyadék bevitele. Kortyonként kell fogyasztani, mert a hirtelen megivott nagyobb mennyiség újabb hányást válthat ki.
A tapasztalatok szerint a hideg folyadékok jobban megmaradnak a gyomorban. A hányás nemcsak folyadék-, hanem sóvesztéssel is jár, amit szintén pótolni kell. Régebben sós teát ajánlottak, azonban szinte biztos, hogy azt a beteg kihányja. Épp ezért a kortyonként fogyasztott hideg tea mellé pár falat sós ropi inkább ajánlható a betegnek. Ha nem sikerül a folyadékot pótolni és a kiszáradás veszélye fenyeget, akkor kórházi kezelésre, infúzió adására van szükség.
(Forrás: Dr. Valló Ágnes belgyógyász - PatikaMagazin)
A vitaminok és étrendkiegészítők célzott alkalmazása segíthet pótolni azokat a tápanyagokat, melyekből étrendünk nem biztosít elegendőt — különösen a téli időszakban, stresszes életmódban, vagy, ha keveset tartózkodunk a szabadban. A következő ABC lista áttekintést ad a legfontosabb mikrotápanyagokról, szerepükről, forrásaikról és arról, mikor érdemes étrendkiegészítő formájában gondoskodni róluk.
Ahogy a hőmérő higanyszála csökken, a hideg levegő nemcsak a bőrünkre és az ízületeinkre hat, hanem az immunrendszerünkre is. A téli időszakban sokan tapasztalják, hogy gyakrabban kapnak el náthát, torokfájást vagy influenzaszerű megbetegedéseket. Szerencsére a tudományos kutatások alapján számos módszer létezik arra, hogy a szervezet természetes védelmét erősítsük és csökkentsük a betegségek kockázatát.
A téli hónapokban a hideg idő és a változó életmód komoly hatással lehet a szív‑ és érrendszerre. A hőmérséklet csökkenése, a kevesebb mozgás, a vitaminhiány és a stresszes ünnepi időszak együttesen növelheti a szív- és érrendszeri események, például a szívinfarktus vagy a magas vérnyomás kockázatát. Szerencsére tudományosan alátámasztott módszerekkel csökkenthetjük a veszélyt.
