E szépséges virág Európában és Ázsia mérsékelt éghajlatú tájain őshonos. Szereti a tölgyeseket, a lombos erdőket, a ligeteket, és minden olyan helyet, ahol nedves talaj található. Kibírja a meszes talajt is, s mivel évelő, nem kell gyakran gondoskodni az utánpótlásáról, mert „megoldja magától”.
A medvehagyma és a gyöngyvirág levelei nagyon hasonlítanak egymáshoz. Mindkét növény szereti az árnyékot, s élőhelyük is hasonló: árnyas erdőkben érzik jól magukat. A medvehagyma 20-25 cm-re nő. Leveleinek fokhagymaillata van. A levelek 3-4 cm szélesek, ívesen visszahajlíthatók. Ezzel szemben a gyöngyvirág levelei 6-10 cm szélesek, nincsen illatuk, és fényes a felső felületük.
A medvehagyma kis, fehér, csillag alakú virágai a szárcsúcson fejlődnek, s fokhagymaszagúak. A gyöngyvirág virágai egymás felett nyílnak, harang alakúak, édes, bódító illatot árasztanak. A medvehagymának hagymája van, a gyöngyvirágnak szétfutó gyökérzete.
A gyöngyvirág kis mennyiségben fogyasztva is súlyos szívproblémákat okozhat, amely halállal járhat! A gyöngyvirág szívglikozidjai és szaponinjai a vérkeringésre, a szívműködésre hatnak. Már 2-3 levél is súlyos szívműködés-zavarokat okozhat. Ezen kívül rendszertelen pulzus és hasi fájdalmak is felléphetnek.
A gyöngyvirágról egy érdekes cikk olvasható az alábbi linkre kattintva:
http://fmc.hu/2017/04/30/gyongyvirag-mergezo-es-gyogynoveny-is/
A vitaminok és étrendkiegészítők célzott alkalmazása segíthet pótolni azokat a tápanyagokat, melyekből étrendünk nem biztosít elegendőt — különösen a téli időszakban, stresszes életmódban, vagy, ha keveset tartózkodunk a szabadban. A következő ABC lista áttekintést ad a legfontosabb mikrotápanyagokról, szerepükről, forrásaikról és arról, mikor érdemes étrendkiegészítő formájában gondoskodni róluk.
Ahogy a hőmérő higanyszála csökken, a hideg levegő nemcsak a bőrünkre és az ízületeinkre hat, hanem az immunrendszerünkre is. A téli időszakban sokan tapasztalják, hogy gyakrabban kapnak el náthát, torokfájást vagy influenzaszerű megbetegedéseket. Szerencsére a tudományos kutatások alapján számos módszer létezik arra, hogy a szervezet természetes védelmét erősítsük és csökkentsük a betegségek kockázatát.
A téli hónapokban a hideg idő és a változó életmód komoly hatással lehet a szív‑ és érrendszerre. A hőmérséklet csökkenése, a kevesebb mozgás, a vitaminhiány és a stresszes ünnepi időszak együttesen növelheti a szív- és érrendszeri események, például a szívinfarktus vagy a magas vérnyomás kockázatát. Szerencsére tudományosan alátámasztott módszerekkel csökkenthetjük a veszélyt.
