Szennalevél, anyalevél
A szenna levele (szennalevél – Cassia senna) és termése (anyalevél – Cassia angustifolia) bélmozgást fokozó növényi hashajtók. Hatásmechanizmusuk részeként gátolják a víz és ásványi anyagok (sók) vastagbélből való visszaszívódását. Másként kifejezve: ezeknek a természetes hashajtóknak a tartós, nagyobb dózisú alkalmazásakor a szervezetben egyes sók, ionok (pl. kálium) szintje olyan mértékben lecsökkenhet, hogy az bizonyos gyógyszerek hatására is befolyással lehet. A káliumkoncentráció csökkenése miatt egyes szívgyógyszerek, így a szívelégtelenségben is alkalmazott digitoxin, illetve digoxin hatása fokozódhat, nem kívánatos hatások léphetnek fel.
Fokhagyma
A fokhagyma (Allium sativum) a magyar konyha sokoldalúan alkalmazható fűszernövénye, ami számos betegség orvoslására is javasolható. Körültekintően kell azonban eljárni, mielőtt valaki fokhagyma vagy fokhagymás patikaszerek szedésébe kezd. A fokhagyma számos szintetikus vérnyomáscsökkentő hatóanyag (pl. lizinopril, perindopril, amlodipin, felodipin) hatását fokozhatja, illetve véralvadásgátló gyógyszerekkel (pl. acenokumarol, warfarin) együtt alkalmazva a vérzési hajlamot emelheti.
(Dr. Budai Marianna PhD szakgyógyszerész / PatikaMagazin)
A vitaminok és étrendkiegészítők célzott alkalmazása segíthet pótolni azokat a tápanyagokat, melyekből étrendünk nem biztosít elegendőt — különösen a téli időszakban, stresszes életmódban, vagy, ha keveset tartózkodunk a szabadban. A következő ABC lista áttekintést ad a legfontosabb mikrotápanyagokról, szerepükről, forrásaikról és arról, mikor érdemes étrendkiegészítő formájában gondoskodni róluk.
Ahogy a hőmérő higanyszála csökken, a hideg levegő nemcsak a bőrünkre és az ízületeinkre hat, hanem az immunrendszerünkre is. A téli időszakban sokan tapasztalják, hogy gyakrabban kapnak el náthát, torokfájást vagy influenzaszerű megbetegedéseket. Szerencsére a tudományos kutatások alapján számos módszer létezik arra, hogy a szervezet természetes védelmét erősítsük és csökkentsük a betegségek kockázatát.
A téli hónapokban a hideg idő és a változó életmód komoly hatással lehet a szív‑ és érrendszerre. A hőmérséklet csökkenése, a kevesebb mozgás, a vitaminhiány és a stresszes ünnepi időszak együttesen növelheti a szív- és érrendszeri események, például a szívinfarktus vagy a magas vérnyomás kockázatát. Szerencsére tudományosan alátámasztott módszerekkel csökkenthetjük a veszélyt.
