A férfiak egészségével kapcsolatos problémák körében - különösen 40 éves kor felett - vezető helyet foglalnak el a prosztata megbetegedései. A leggyakrabban előforduló betegségek közé sorolhatjuk a prosztatagyulladást, a jóindulatú prosztata megnagyobbodást és a prosztatarákot. Elkülönítésük nem könnyű és feltétlenül szakorvosi vizsgálatot igényel, mert nagyon hasonló tüneteket okoznak.
„A prosztata, más néven dülmirigy gesztenye alakú és nagyságú, a húgyhólyag alatt helyezkedik el - körülfonva a húgyvezetéket.” – tudtam meg dr. Kovács Lászlótól – „Kivezető csöve a húgycsőbe nyílik, ugyanúgy, mint az ondóvezetéké. Az ejakuláció, azaz a magömlés során a prosztata izmai összehúzódnak és kipréselik a benne termelődő váladékot, amely az ondóval keveredve ürül. Magas glükóz tartalma a spermiumok mozgásához és életképességéhez szolgáltat energiát, ezért a megtermékenyítéshez mindkét váladékra szükség van.”
Az orvos elmondta, hogy nemcsak a jóindulatú prosztata megnagyobbodásra, hanem az említett kórképek mindegyikére jellemző a dülmirigy valamilyen mértékű megnagyobbodása. Ez azért jelent gondot, mert a megnövekedett mirigy beszűkíti, összenyomja a prosztatán áthaladó húgycsövet, és ezzel fokozatosan elzárja a vizelet útját. A hólyagban így vizeletpangás jön létre, mert sosem tud teljesen kiürülni.
Ez pedig elváltozásokat okoz a hólyag izomzatában. Ráadásul a pangó vizelet könnyen elfertőződhet, ami tovább terjedhet a vesékre, és végső soron a vesefunkciók romlásával járhat.
„Nem véletlenül mondják az urológusok, hogy 45 éves kor felett évente ajánlott urológiai ellenőrzésre járni!” – emlékeztetett a doktor – „Aki tüneteket észlel magán, bármely életkorban is legyen, mindenképpen forduljon orvoshoz a lehető legrövidebb időn belül kivizsgálás és kezelés céljából! Tartsa mindenki szem előtt, hogy a prosztatarák időben, még gyógyítható stádiumban történő felismerése életet menthet!”
Éppen ezért fontos tudni a tüneteket, melyek a prosztata megbetegedésére utalhatnak.
A cikk folytatása elolvasható az alábbi linkre kattintva:
A vitaminok és étrendkiegészítők célzott alkalmazása segíthet pótolni azokat a tápanyagokat, melyekből étrendünk nem biztosít elegendőt — különösen a téli időszakban, stresszes életmódban, vagy, ha keveset tartózkodunk a szabadban. A következő ABC lista áttekintést ad a legfontosabb mikrotápanyagokról, szerepükről, forrásaikról és arról, mikor érdemes étrendkiegészítő formájában gondoskodni róluk.
Ahogy a hőmérő higanyszála csökken, a hideg levegő nemcsak a bőrünkre és az ízületeinkre hat, hanem az immunrendszerünkre is. A téli időszakban sokan tapasztalják, hogy gyakrabban kapnak el náthát, torokfájást vagy influenzaszerű megbetegedéseket. Szerencsére a tudományos kutatások alapján számos módszer létezik arra, hogy a szervezet természetes védelmét erősítsük és csökkentsük a betegségek kockázatát.
A téli hónapokban a hideg idő és a változó életmód komoly hatással lehet a szív‑ és érrendszerre. A hőmérséklet csökkenése, a kevesebb mozgás, a vitaminhiány és a stresszes ünnepi időszak együttesen növelheti a szív- és érrendszeri események, például a szívinfarktus vagy a magas vérnyomás kockázatát. Szerencsére tudományosan alátámasztott módszerekkel csökkenthetjük a veszélyt.
